Vegetáriáus idézetek Indiából

Vegetáriánus idézetek a védikus irodalomból

A védikus irodalomhoz tartozó szentírásokban több helyen is találunk az állatmészárlás és a húsevés elleni sorokat. Ezek az intelmek rendkívül határozottan figyelmeztetnek az erőszakos cselekedetek elkerülésére, de a következményeit is feltárják. Gyűjteményünkben az óind kultúra vegetáriánus témát érintő soraiból válogattunk. Vegetáriánus idézetek a teljesség igénye nélkül.

Vegetáriánus idézetek Indián túl és innen

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a világon mindig voltak olyan bölcsek, akik Indián kívül is az erőszakmentes, vegetáriánus életet tartották követendőnek.

Most csak egyet emelnénk ki. A Püthagoraszra jellemző híres kijelentést gyakran idézik eljövendő vészes előrejelzésként, valamint az állatok ógörög érdekképviseletének bizonyítékaként:

„Amíg az ember továbbra is az alsóbb élőlények könyörtelen pusztítója, soha nem fogja megismerni az egészséget és a békét. Mindaddig, amíg a férfiak állatokat mészárolnak, meg fogják ölni egymást is. Valóban, aki a gyilkosság és a fájdalom vetőmagját veti el, nem élvezheti az örömöt és a szeretetet.”

Püthagórasz vegetáriánus idézete

Az ókori szövegek helyes értelmezésének hiánya

A védikus szkriptek fordítása vagy értelmezése a komoly filozófiai ismeretek mellett a védikus szókincs, a filológia és a nyelvtan ismereteit igényli. A nyugati indológusok többsége megpróbálta a Védákat a védikus szanszkrit nyelv és filozófia pontos ismerete nélkül magyarázni. Ennek hiányában fordulhatott elő, hogy még olyan fordítások is napvilágot láttak, melyek pont az ellenkező értelmét adják bizonyos slókák, versek valódi tartalmának.

Külön témát igényel az a tény, hogy a hódító gyarmatosító rendszer mindig is leigázni akarta a megszerezni kívánt terület népét. Ennek egyik eszköze az ország kultúrájának lealacsonyítása, hagyományainak babonaságként való kigúnyolása volt.

Vegetáriánus idézetek a keleti filozófiában

Nem csupán a védikus írások tartalmazzák a vegetáriánus élet alapelveit. A dzsainizmus 12. századi szentírása, a Yogashastra is kimondja, hogy:

„A bölcsesség lényege: egyetlen lélegző élőlényt sem szabad megölni, sem erőszakkal bántalmazni, kínozni, sem elszállítani. Ez a tiszta, megváltoztathatatlan törvény.”

A saivák, vagyis Siva követői között, a lingayatizmusban is alapvetően az erőszakmentesség az istenség felé vezető út. A Lingayat Vachanas egy kiemelkedő szent iratuk, a vachana szó jelentése „beszéd”:

„A spirituális előrelépés és bűn is a saját kreálmányunk. Más életek gyilkosa kitaszított. Igazítsd szavaidat életmódodhoz. Ne lopj, ne ölj, ne dicsőítsd önmagadat, ne bélyegezz meg másokat.”

Napjainkban a buddhizmus is nagyon félremagyarázottá vált, főleg nyugaton. A védikus filozófia szerint Buddha pontosan a félreértelmezett Védák nevében elkövetett állatáldozatok eltörlése miatt jelent meg.

A buddhista mahayana iskolák erőteljesen és fenntartás nélkül vegetáriánus étrendet javasolnak. Bizonyos szútrák szerint maga Buddha is azt tanította, hogy követői ne egyék meg semmilyen érző lény testét. A buddhizmus első parancsát általában úgy fordítják:

„Vállalom a parancsot, hogy tartózkodjam az élet elvételétől”.

Az Angulimaliya Sutra idézi Gautama Buddha és Manjushri közötti párbeszédet:

„A Boldogságos azt válaszolta: …a buddhák nem esznek húst.”

Vegán idézetek

A hindu kultúra alapjai a Védákban rejlenek, a védikus szentírások az univerzum minden lényéhez tartoznak. A Védák, a mai ember számára olvasható legrégibb írások soha nem reklámozzák az állatok levágását.

Mivel a védikus kultúra egyik központi témája a tehénnek, mint tejet adó anyának a tisztelete, ezekben az írásokban nincsenek kimondottan vegán idézetek. Ugyanakkor minden olyan sor, amelyik a húsfogyasztás ellen szól, annak tekinthető.

A vegán életmód kifejezetten a mai, a védikus felfogás szerint problémákkal teli vaskornak nevezett időre vonatkozik. Mivel az emberiség olyannyira természetellenes életmódot folytat, hogy az már a Föld jövőjét kockáztatja, egyértelművé kellene tenni a szarvasmarha tenyésztést és a tehénvágás tilalmát.

„Az ahimsza elve: semmilyen élőlénynek semmikor ne okozz fájdalmat, sem az elme, sem beszéd vagy cselekedetek által.” Sandilya Upanishad 1.

Vegán idézet

Manu-szamhitá idézetek az erőszakmentes életmódról

A Manu-szamhitá egy óind törvénykönyv, mely az ember helyes viselkedését illetően számtalan szabályt és előírást tartalmaz. Többek között szigorúan elutasítja a húsevést.

„Végtelen boldogságot nyer az, aki nem kötöz meg és nem öl meg élőlényeket, hanem mindenkinek csak a javát akarja. Aki senkinek nem árt, erőfeszítés nélkül elnyer mindent, amire gondol, amit elvállal, és amire koncentrál.” 5.46-47.

„Húst nem lehet szerezni anélkül, hogy ne ártanánk más élőlényeknek. Az élőlények bántalmazása megakadályozza a mennyei boldogság elérését. Ezért el kell kerülni a hús fogyasztását. Aki jól meggondolta a hús undorító eredetét, az állatok megkötözésének és lemészárlásának kegyetlenségét, az teljes mértékben tartózkodni fog a húsevéstől.” 5.48-49.

„Aki megengedi egy állat megölését, aki megöli, aki feldarabolja, aki húst vesz és elad, aki megfőzi, aki felszolgálja, és aki megeszi, ezeket mind az állat gyilkosainak kell tekinteni. Nincs nagyobb bűn, mintha egy ember, aki nem imádja az isteneket és az ősöket, azzal igyekszik szaporítani a saját teste tömegét, hogy más lények húsát eszi.” 5.51-52.

„Az ember akkor válik méltóvá az üdvözülésre, ha egyetlen élőlényt sem öl meg.” 6.60.

Vegetáriánus idézetek az óind irodalomban

Hely hiányában itt csak a legismertebb vegetáriánus idézetek szerepelhetnek. Amit a régmúlt üzen, az főleg napjainkban megszívlelendő tanács.

„Védjétek mindkét fajta lényt, a kétlábút és négylábút. Etessétek és itassátok mindkettőt szükségeik szerint. Hadd nőjenek együtt velünk testben és erőben.” Rigvéda 10.37.11.

„Azok a nemes lelkek, akik meditációt és egyéb jógát gyakorolnak, akik mindig, minden lénnyel szemben figyelmesek, akik minden állatot védenek, azok valóban komolyan gondolják spirituális gyakorlataikat.” Atharvavéda 19.48.5.

„Tilos az Isten által adott testedet Isten teremtményeinek megölésére használnod, legyen az ember, állat vagy bármi más.” Jadzsurvéda 12.32.

„Nézzen minden lény barátságos pillantással rám. Hadd tegyem hasonlóan én is, valamennyien egy barát szemével nézzünk egymásra.” Jadzsurvéda 36.18.

A Bhagavad-gítában Krisna kijelenti, hogy „az lát valóban, aki minden testben látja a lelket”. (13.28.) Vagyis, az állatokat sem kihasználandó tárgyaknak, hanem érző lényeknek látja. Sőt, Krisna azt is megmondja, mi az, ami felajánlható, húsféle szóba sem jöhet:

„Ha valaki szeretettel és áhítattal áldoz Nekem egy levelet, virágot, gyümölcsöt vagy egy kis vizet, Én elfogadom azt.” 9.26.

„Az állat gyilkosa nem ismerheti meg az Abszolút Igazság üzenetét.”
Bhágavata-purána, 10.1.4.

„Akik figyelmen kívül hagyják az igazi dharmát, az igaz kötelességet, akik bár gonoszak, dölyfösek, magukat mégis erényesnek tartják, azok lelkiismeret furdalás és büntetéstől való félelem nélkül ölik meg az állatokat. A következő életükben az ilyen bűnös személyeket ugyanazok a teremtmények eszik meg, akiket megöltek ebben a világban.” Bhágavata-purána, 11.5.14.

Vegetáriánus idézetek a Mahábhárata könyveiből

„A húst vásárló pénze által követ el himszát, erőszakot; aki húst eszik az íz élvezete miatt; a mészáros a megkötözéssel és legyilkolással követ el erőszakot. Azaz több formája van az ölésnek: aki hozza a húst vagy érte küld, aki levág egy állatot, aki beszerzi, eladja vagy megfőzi és megeszi − valamennyi húsevőnek tekintendő.” 115.40. 90.

„Aki saját húsát más teremtmények húsának elfogyasztásával kívánja növelni, nyomorúságban és alacsony fajban születik meg.” 115.47. 90.

„A tehén pontos neve aghnya, ami azt jelenti, sohasem szabad őket levágni. Akkor ki ölheti meg őket? Aki megöl egy tehenet vagy bikát, a legförtelmesebb bűnt követi el kétségtelenül.”
12.262.47.

„Senkinek sem szabad olyat tennie másokkal amit magára nézve ártalmasnak tart. Ez, röviden, a dharma törvénye. Behódolva a vágyaknak és másként cselekedni, az az adharma bűnét követ el.” 18.113.8.

„Az ahimsza, a nem-ártás a legmagasabb szintű dharma, kötelesség, egyben a legjobb vezeklés. Ahimsza a legnagyszerűbb ajándék, a legmesteribb önkontroll, erő és áldozat. Ahimsza a legkiválóbb barát. Ahimsza a legtisztább igazság és a legragyogóbb tanítás.” 18.116.37-41.

Tehénvédelem vegan idézet

Vegetáriánus idézetek a tamil irodalomból

A híres ókori tamil Szangam irodalom legkiemelkedőbb alkotása a Tirukural . Ez a tamil nyelv egyik legfontosabb munkája. Szerzője, a szent Thiruvalluvar költő és filozófus volt. A Thirukural 133 fejezetből, s azok mindegyike 10 rímes verspárból, kuralsból áll, ezek pedig pontosan hét-hét szóból. Thiru azt jelenti: szent, egyben Visnu egyik neve a tamil nyelvben, a kural az egyik legfontosabb klasszikus versforma a tamil költészetben.

Részletek e ragyogó etikai szent iratból –  a vegetáriánus téma kapcsán:

A tiszta szívűek elve az: sohase bántsunk másokat, még akkor sem, ha ők tűrhetetlen módon megsértettek. Mi az erkölcsös viselkedés? Sose pusztíts életet, mert az ölés vezet minden más bűnhöz is.

Mi a jó út? Az az út, mely elgondolkodik azon, hogyan kerülje el bármilyen teremtmény megölését. Tartózkodj más élőlény becses életének elvételétől.

Hogy gyakorolhatná a szánalmat az, aki saját húsa hizlalásáért állat húsából eszik?

Amikor az ember rájön, hogy a hús egy másik teremtmény lemészárolt teste, tartózkodjon fogyasztásától.

Minden élő összetett tenyérrel, buzgón imádja azokat, akik visszautasítják a mészárlást és a hús ízlelését.

Ha az ember nem vásárolna és fogyasztana húst, senki sem vágna le állatokat, és nem kínálná eladásra.

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .