Mi történik a halál után a hinduizmus szerint

Mi történik a halál után a hinduizmus szerint?

Emberemlékezet óta foglalkoztatja az emberiséget, hogy mi történik a halál után. Mi a halál, egyáltalán létezik-e halál? A halál után megszűnünk, vagy a lélek tovaszáll? Miért hamvasztanak a hinduk és mi történik a lélekkel a halál után? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a hindu tanokat segítségül hívva. A halálról szóló elmélkedésből nem maradhatnak ki a halál idézetek sem. Jöjjenek a részletek.

Mi a halál?

A jó hír az, hogy a hindu világkép szerint nincs halál. Legalábbis végső elmúlás értelemben. Csak átmenet van, költözés. Sőt, ami még reményteljesebb: lehetőségek! A megtisztulás hosszú útjának egy-egy állomásáról a másikba való átlépés.

Mégis, hogyan érthetjük meg, hogy mi a halál, mint jelenség? Tudományos bizonyítékokra vágynánk, de be kell érni a filozófia magyarázataival. Tudományos igényességgel a halál közeli állapotot vizsgálhatjuk. A halál utáni élet már a transzcendentális megértés világába emelkedik.

A védikus tanítások szerint igazi önmagunk a tökéletes és örök lélek. Ezért a halál csupán része az életek sorozatának. A halál után az élőlény újabb lehetőséget kap, hogy felismerje valódi azonosságát és célját. Így arra a kérdésre: Mi történik a halál után? − a védikus filozófia azt feleli: élet.

Mindaddig, amíg az élőlény az illúzió, avagy a  ► maja, az anyagi világ illúziójának a rabja, a testtel azonosítja magát. Testi szinten éli át a születés és halál kettősségét. A valóság a lelki szint, vagyis az örök, boldogsággal és tudással teljes élet Isten birodalmában.

A halál megértése érdekében be kell hoznunk a védikus filozófia alaptételét, a a ► karma tanítását is. Minden tettünkkel mi magunk alakítjuk a jövőnket, a halál pedig csupán a vizsga. Annak felmérése, mit tanultunk, illetve mit valósítottunk meg egy adott időszak alatt.

Továbbá, a halál megértéséhez kapcsolódik a ► lélekvándorlás tana is.

Mi történik a halál után?

A materialista szemlélet szerint a halál a végső lezárás, utána semmi nincs. A teista felfogás pedig különféle túlvilági életet vázol fel. Ebbe beletartozik a mennyország és a pokol két véglete. Mi történik velünk a halál után?

Minden korban megtalálható a ► lélekvándorlás filozófiája is. Ez utóbbi csak testcserét jelent. Az élőlény újabb jelmezt kap az anyagi világ színpadán.

A halál után mi történik a lélekkel?

Annál, hogy milyen módon fogadjuk el a halál tényét, sokkal izgalmasabb kérdés: Mi történik a lélekkel a halál után? A ► Védák pontos magyarázatot adnak. Az, ami állandó és örök, vagyis az anyagi világba került lélek, folytatja útját a végcél felé.

Mi a végcél? A lelki otthon elérése, melyhez érthető módon ki kell alakítani azt a mentalitást, ami lehetővé teszi a belépést. A lélek eredeti valója örök, boldogsággal és tudással teljes, csupán az anyagi lét önző, Istentől távolodó felfogása szennyezte be.

A spirituális felfogás szerint a halál után a lélek, pontosabban az éppen elhagyott élet megmérettetik. A védikus irodalom hangsúlyozza a szabad akarat fontosságát, ami egyben óriási felelősséget is jelent. Attól függően, hogy az egyén milyen döntéseket hozott, elvetette a jövő magjait. Ennek függvényében alakul következő élete. A ► transzcendentális  tudatállapot előre visz, az anyagi mentalitás további tanulásra kényszerít.

Mi történik a halál után a testtel a hindu tradícióban?

Egy hindu mindenképpen az otthonában szeretne meghalni, hacsak nem egy hindu szent helyen.

A hindu tradícióban, ha közeledik a halál, és tehetik, a kórházból is hazaviszik a haldoklót. Fejjel kelet felé fordítják, kis mennyiségű vizet, ha lehetséges a Gangesz vizet öntenek a szájába.

A család tagjai himnuszokat énekelnek, imákat, mantrákat zengenek. A legjobb tudatállapot eléréséhez kívánják segíteni, hiszen rendkívül fontos, miként lép ki a lélek a testből.

A halottégetés szertartása a történelem folyamán semmit nem változott. A halottat megmosdatják, többnyire ünneplő ruhába öltöztetik. Hordágyszerű fa ágyra fektetik, fehér, máshol narancsszínű lepellel letakarják.

A fekete nem a gyász színe Indiában. A virágfüzérekkel ékesített testet mantrák kántálása közben viszik a halottégető helyre, többnyire egy folyó partjára. A legidősebb fiú vagy férfi rokon borotvált fejjel végzi a szertartást a brahmana pap mellett. 

A hamvakat szétszórják. A végső szertartásra azért van szükség, mert az itt maradóknak el kell tudniuk búcsúzni. Pszichésen szükséges, ez is az elengedés, a feldolgozás része.

Védikus indiai temetkezési szokások

A védikus indiai temetkezési szokások az alapelemek szerint változhattak. Lehetett földben (barlangban vagy mumifikálással), vízben (folyóban), tűzben (máglyán). A halottégetés csak egy a többféle „végső búcsú” közül, de ez a legáltalánosabb.

Maga a rítus átöröklődött, de a lényeg inkább a spirituális töltésében van. Abban, hogy az élőlénynek az éppen befejezett élete csak egy a sok közül. Ezért nem a fizikai testhez kötődtek, tudták, hogy a valódi élőlény a lélek. A szertartás minden eleme a spirituális előbbre jutást szolgálta.

„Menj érdemed szerint, a földre vagy a mennybe.” – Rigvéda 10.16.3.

A brahmana papok védikus himnuszok zengése közben végezték a ceremóniát. A Legfelsőbbet és a félisteneket kérték, hogy segítse az eltávozott lélek útját. Ez a szertartás sokkal személyesebb, hiszen valóban arról szólt, akit búcsúztattak. Az önzetlen szolgálatadás itt is megmutatkozott.

A védikus temetkezési szokások szerint nagy egyéniségek, kimagasló lelki tanítómesterek és szentek esetében nincs hamvasztás. A testet speciális mumifikálással őrzik meg. A föld színén pedig kis kápolnát, néhol nagyobb mauzóleumot, szamádhit építenek.

Rúpa gószvámí szamádhija. a hindu megvilágosodott mestert a halál után nem hamvasztják.
Rúpa gószvámí szamádhija, ami egyfajta síremlékhely. A hindu megvilágosodott mestert a halál után nem hamvasztják, hanem stációkat kis emlékkápolnákat emelnek, melybe lótuszülésbe helyezett szent földi maradványait bebalzsamozva helyezik el.

Az ilyen szentély zarándokhellyé válik, ahol rendszeresen megemlékeznek az eltávozott személyről és tanításáról. Ilyen pl. ► AC Bhaktivédanta Szvámi Prabhupáda Vrindávanban található síremléke, ahogyan Indiában mondják, szamádija.

A halottégetés, avagy a hindu hamvasztás filozófiai háttere

A hamvasztás filozófiai háttere az, hogy a hinduizmus a lelket és a testet  határozottan megkülönbözteti.

A filozófiai megértés első lépése: rádöbbenni, hogy nem a test a valódi énünk. Az önmegvalósult személy már életében belátja ezt, tudja, hogy legkésőbb a halál pillanatában el kell hagynia ideiglenes lakhelyét, emberi testét.

Tehát a hamvasztás a lélek valódi helyzetének megértésében segíti a távozót és a hozzátartozókat is.

Az indiai temetkezés alapértelmezetten halottégetés. Indiában a nyugati emberek felfogásához viszonyítva a halál más jelentésű. Nem a tragikus oldalát hangsúlyozzák. Az élet természetes részének tekintik, amit ősi rituálé zár le.

Előfordulhat, hogy a halál után a lélek még finomfizikai állapotban a környezetében lebeg. Érzelmileg ragaszkodik fizikai testéhez, régi környezetéhez. Az imák abban segítik, hogy folytatni tudja útját.

A hamvasztás azért is fontos, mert az eltávozott lélek könnyebben lép tovább, nem kötődik a hátrahagyott testhez.

A hinduk számára Varanasi a világ egyik legszentebb városa. A hindu szentírások szerint, aki itt hal meg, és a szent Gangesz folyó partján hamvasztják el, az kikerülhet az újjászületés körforgásából. Sokan jönnek ide, bűnbánatot tartanak, és várják a halált.

Védikus idézetek a halálról

Számtalan védikus idézetet találunk a halálról. A védikus filozófia az egész életet tudatossá kívánja tenni, és segít a halálra való felkészülésben. Abban, hogy az ember kiszabaduljon a születés és halál körforgásából, megtisztult tudattal elérje Istent és valódi otthonát, a lelki világot.

Mi történik a halál után a hinduizmus szerint idézet

 

A védikus idézetek a halálról egy külön cikkgyűjtemény.  Ebből a versgyűjteményből mutatunk néhányat. A hindu Szentírás több helyen is hangsúlyozottan foglalkozik a halállal.

„Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig; a halál után is egy másik testbe költözik. Az igazi énét megvalósított embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.” 2.13.

„A megszületett számára biztos a halál, halála után pedig a születés. Ezért hát nem szabad keseregned kötelességed elkerülhetetlen végrehajtása közben!” 2.27.

„Ez a lelki és isteni élet útja, melyet elérve az ember megtéveszthetetlenné válik. Még ha a halál órájában lépett is rá, képes eljutni Isten birodalmába.” 2.72.

„Sok-sok születés és halál után az igazi tudást elsajátító ember átadja magát Nekem, mert tudja, hogy Én vagyok minden ok oka, és Rajtam kívül nem létezik semmi. Az ilyen nagy lélek bizony ritka.” 7.19.

A halál utáni számadás a védikus irodalom szerint

A halál utáni számadás azt jelenti, hogy az élőlény előtt lepereg befejezett élete, és akkor rádöbben hibáira. Kétféle lények csoportjával találkozhat.

A Visnuduták, aranyló mennyei személyek, Visnu hírnökei. Ők jönnek az anyagi felfogástól teljesen megtisztult, a lelki önmegvalósítás terén magas szintet elért lelkekért. A lelki világ valamely csodás bolygójára viszik a születés és halál körforgásából véglegesen kiszabadult lelkeket.Halál után Yamaraj dönt

 

 

Yamaraja, a halál ura

Azok a lelkek, akik még nem tudták elhagyni bűnös, egoista felfogásukat, akik tele vannak anyagi vágyakkal, vagy szeretnének még kipróbálni különféle dolgokat, azokért Yamaraja (ejtsd, Jamarádzs) segítői a Yamaduták jönnek. Yamaraja a halál megbízott félistene, aki az illető karmái, korábbi cselekedetei szerint kiszabja azt, ami értük jár.

Ő pontosan tudja, kik azok, akik valóban rászolgáltak a büntetésre. A Srímad Bhágavatam 6. énekében részletesen olvashatunk erről:

„Amit a Védák előírnak, az alkotja a dharmát, a vallásos elveket, ennek ellentéte pedig a vallástalanság.” (6.1.40.)

„Az ember az ebben az életében elkövetett vallásos vagy vallástalan cselekedeteinek arányában élvezi vagy szenvedi el következő életében a karmájának megfelelő visszahatásokat.” (6.1.45.)

Yamaraja másik neve Dharmaraja, vagyis a dharma, a kötelességek őre. A Yama kifejezés pedig azt jelenti, aki visszatart, vagy aki köt. Megköti az élőlényeket, dönt az emberek cselekedeteiről. Minden lényt megkülönböztetés nélkül kezel.

Krisna a Bhagavad-gítában (10.29.) így szól:

„A törvényt végrehajtók közül Yama, a halál ura vagyok.”

Összegzés

A halál megmagyarázhatatlannak tűnik. Jogosan. Elfogadhatatlan, hiszen a lélek örök, az ideiglenes és mulandó dolgok csupán testi szerepeiben vonatkoznak rá. Mindaddig, amíg nem éri el a tökéletesen önzetlen, tiszta tudatállapotot, újra meg kell születnie valamilyen létformában.

A védikus filozófia reményteljes tanítása szerint a különféle életek során minden lehetőség megadatik a fejlődésre. Ha az élőlény az isteni törvények kifogástalan betartása után átlép az odaadó istenszeretet útjára, befejeződik anyagi világbeli vándorútja. Megnyílik előtte valódi otthona, a makulátlan, örök, boldogsággal teli lelki világ.

Leveles Zoltán videótanítása [23 perc]

Leveles Zoltán varanászi híres halottégetőjénél beszél arról, hogy mi történik a halál után. Ha rákattintasz, átnavigál honlapunk YouTube csatornájára.

Gyakran ismételt kérdések

Miért hamvasztanak a hinduk?

A Védikus hamvasztás során a halott egy utolsó utáni kenetet kap. A hamvasztás a halottnak és az itthagyottaknak is megkönnyebbülés. A test elhamvadása után a halott végleg megnyugszik és továbbáll.

Milyen érzés meghalni?

A hindu tanítások szerint a halál egy misztikus állapot, melyet a megmérettetés követ. Ekkor lepörög előttünk az életünk. Ha jámbor életet éltünk, akkor a halál érzése kellemes, ha sok mulasztást, sok hibát követtünk el, akkor pedig keserves és bánattal teli.

Vajon van élet a halál után?

Igen. A Védák szerint a lélek örökkévaló. Sohasem született és sohasem szűnik meg, a halál után is létezni fog.

A halál után a halott továbbra is tudatos arról, ami történik a volt földi környezetében?

Minden eset egyedi. Alapértelmezetten a halál után a lélek tovaszáll a halál pillanatában megélt tudatállapot szerint. Különös esetekben, pl. erős ragaszkodás esetén, a halott egy ideig tudatos lehet arról, ami szeretteivel történik. Őt is bántja a szeretteit gyötrő gyász. Bántja az is, hogy nem tudja kommunikálni szeretteivel, hogy van élet a halál után, és egészen másképp kellene élni.

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .