Az emberi élet szakaszai a varnasrama rendszerben 4-4 csoportba sorolhatók

Az emberi élet szakaszai a Védikus kultúrában [varnasrama]

Az emberi életet szakaszait a védikus varnasrama rendszer éltekor és foglalkozás szerint 4 társadalmi csoportba, valamint 4 lelki rendbe sorolja. Mutatjuk hogyan és miért.

A varnásrama egy társadalmi rendszer, az indiai kultúra fontos alapja. Hozzájárul ahhoz, hogy az emberek természetes hajlamuk szerint dolgozzanak. Célja az is, hogy mindenki számára lehetővé tegye a lelki fejlődést.

A varnásrama rendszer négy foglalkozási és négy spirituális rend szerinti felosztást alkalmaz.

A varnásrama a vallás elveit, valamint a társadalom és a közösség általános fejlődését szolgálta.


Élőben is meghallgatnád? Tipp>> Spirituális tanítások és előadások


A varnasrama-dharma lényege

A varnasrama-dharma, vagyis a társadalmi rétegződés, valamint az életkori szakaszok különféle céljait jelentette a mindennapi életben. A varnásrama rendszer felismerte minden ember természetes tehetségét, képességét, és a személy tulajdonságainak megfelelő munkát biztosított.

A varnásrama társadalomban minden ember egyformán fontos volt. A társadalmi és lelki rendek: a négy varna és a négy asrama alkotta a keretét.

A varnásrama felosztás nem csupán a hétköznapi élet megszervezését jelentette. Emellett mindenkit érintő fontos célja az érzékek fegyelmezése volt:

„Az Istenség Személyisége így szólt: Kedves királyom! Még ha mindent egybeveszünk, ami a három világban az érzékek elégedettségét szolgálja, az sem elégítheti ki azt az embert, akinek zabolátlanok az érzékei.” (Srímad Bhágavatam 8.19.21.)

Mi a varna? Az emberi élet felosztása foglalkozás szerint

A varna egyfajta polgári besorolás:

  1. Brahmana – az értelmiségi és papi osztály
  2. Ksatrija – a hivatalnokok és harcosok osztálya
  3. Vaisja – a kereskedők és a földművesek osztálya
  4. Sudra – kétkezi munkások osztálya

A brahmanák az értelmiségi és papi réteg, munkájuk az irányítás mellett vallásos tevékenységekkel is kapcsolatos. A ksatriják adminisztrátorok és harcosok, a kormány és a katonaság tagjai. A vaisják a kereskedők és a földművesek, ők felelősek a tehenek védelméért is. A sudrák a kétkezi munkások.

Idézet a varnasram rendszerről. Emberi élet szakaszai Indiában

A Bhagavad-gítá részletesen kifejti:

„Óh, ellenség fenyítője, a bráhmanákat, ksatrijákat, vaisjákat és sudrákat cselekedeteik minősége szerint, az anyagi kötőerőknek megfelelően csoportosítják.

A bráhmanák munkáját az alábbi, természetükből adódó tulajdonságok jellemzik: nyugodtság, önfegyelmezés, vezeklés, tisztaság, béketűrés, becsületesség, bölcsesség, tudás és vallásosság.

Hősiesség, erő, elszántság, leleményesség, bátorság a csatában, nagylelkűség és vezetőképesség adja a ksatriják feladatát.

A vaisják természetéből adódó kötelességét földművelés, tehénvédelem és kereskedés, a sudrákét pedig a fizikai munka és mások szolgálata jellemzi.

Mindenki elérheti a tökéletessége saját kötelessége végrehajtásával.” (18.41-45.)

Ez a tagozódás a képzett bráhmanák irányítása alatt békét és jólétet eredményezett. Nincs negatív megkülönböztetés, mindegyik csoport munkája a maga helyén fontos és elismert volt. Tudták, hogy a varnasrama rendszer bármely részén jelentkező probléma megzavarhatja az egész társadalmat.

Ha elemezzük a modern társadalom különböző embercsoportjait, ugyanezt a felosztást látjuk: az értelmiségi réteg a bráhminok, a politikusok, a fegyveres erők és a rendőrség a ksatriják, az üzletemberek a vaisják, a mások alkalmazásában álló munkások a sudrák.

A varna, a társadalmi feladat egy magasabb nézőpontból

A varnásrama rendszerben a társadalom tagjainak belső természete a mérvadó. Ennek megfelelően vehetnek részt a közéletben. Fontos tényező, hogy az ajánlott munka eltérhet képességeiktől, alkalmasságuktól vagy akár tetszésüktől.

A készségek vagy az ahhoz való alkalmasság, bár fontosak a feladatok sikeres elvégzéséhez, másodlagos jelentőségűek. Miért?

Mert a képességeket az előző élet tetteinek, szándékainak visszahatásai, eredményei határozzák meg. A varnásrama rendszer szerint a karmikus adósságok felhalmozódását csökkenteni kell.

„Jobb az embernek a saját kötelességét végeznie, ha hibásan is, mint hogy elvegye másét, és tökéletesen megcsinálja azt. Az ember saját természetéhez igazodó, előírt kötelességeit soha nem éri a bűnös visszahatás.” (Bhagavad-gítá 18.47.)

Íme egy példa: Lehet, hogy valaki ügyesen használja a halálos fegyvereket, de ha nincs rákényszerítve, hogy igazságos ügyért harcoljon, ha nincs benne a civilek, különösen az áldozatok iránti empátia, ha a hatalmi vágy irányítja, az ilyen egyén nem alkalmas arra, hogy csatlakozzon a védelemre szánt fegyveres erőkhöz.

Hasonlóképpen, a varna meghatározásakor nem lehet elsődleges szempont egy adott fajta munka kedvelése, mivel ez idővel megváltozhat. Ha csak „tetszik” egy bizonyos fajta munka, nehézség esetén ez elmúlhat. Mások jobb jelöltek lehetnek. Átmeneti vagy látszólagos ellenszenvük ellenére természetüknél fogva méltóbbak a feladatra. Bár lehet, hogy eleinte úgy élik meg, hogy csak a körülmény kényszerítette rájuk.

„A Védák tudományát jól ismerő bráhmanák véleménye az, hogy ha az emberek különféle csoportjai minden korszakban a természet rájuk jellemző kötőereje szerint cselekszenek, az jelen életükben és a halál után egyaránt áldásos számukra.” (Srímad Bhágavatam 7.11.31.)

„Az emberi társadalom négy osztályát Én teremtettem az anyagi természet három kötőereje és a hozzájuk illő munka szerint.” (Bhagavad-gítá 4.13.)

Mi az asrama? Az emberi élet szakaszai korosztály és lelki besprplás szerint

Az emberi élet szakaszait a védikus kultúrábana négy asrama vagy lelki rendeket jelenti:

  1. Brahmacsári – növendék
  2. Grihaszta – házasságban élők
  3. Vánapraszta – visszavonulás
  4. Szannyászi – szerzetes

A brahmacsári, a nem házas növendék feladata a komoly munka és a tanulás. A diákélet után választhat, hogy marad tovább tanuló vagy megházasodik. A házas grihaszta a szent házasságot jelenti. Ezt követi a vánaprasztha, egyfajta előnyugdíjas élet, mely az intenzívebb lelki felkészülés ideje.

Miután a gyerekek felnőttek, és a családi kötelezettségek enyhültek az ember választhatja a lemondott életformát, a szerzetesi, szannyászi életet.

Mind a négy asram tagjai előtt komoly életfeladat áll. Betartásuk és lelkes követésük által az egyén képes a spirituális fejlődésre. Ellenkező esetben csak a karmák gyarapodnak.

A szanátana-dhrama

A varnásrama-dharma, az emberi élet szakaszainak rendszere ideiglenes. Igaz minden korban, de csakis az éppen adott életre vonatkozik. A védikus szentírások a spirituális értékek elérése érdekében a szanátana-dhrama, az örök lelki kötelesség megvalósítását javasolják: a Krisnával való szeretetteljes kapcsolat elérését.

„Akár brahmacsári, akár a grihaszta, akár a vánaprasztha, akár a sannyász ásramban van valaki, e gyakorlat révén mindig fel kell ismernie a Legfelsőbb Úr mindent átható jelenlétét, mert ezáltal megértheti az Abszolút Igazságot.” (Bhágavatam 7.12.16.)

A spirituális birodalom az „antimateriális” dimenzióhoz tartozik. Túl van azon, amit anyagi módon érzékelni tudunk, túl van az időn is. Az államban betöltött szerep vagy az életszakaszok társadalmi felosztása csupán irányadó lehetőség − lelki síkon azonban nincs semmilyen megkötés.

Összegezve az emberi élet szakaszai a védikus Indiában

A varnásrama rendszer az emberi élet szakaszaira épül. Felismeri, hogy sokféle ember létezik, akik különféle képességekkel és eltérő lelki feladatokkal rendelkeznek.

A társadalom szakképzett bráhmanák irányításával szerveződik, négy foglalkozási és négy spirituális tagolás jellemzi.

Mindenki Istent szolgálja azzal, hogy ellátja sajátos munkáját. Ugyanakkor ez csak erre az életre vonatkozó szerep, amit az előző élet tettei határoztak meg. Ezért nincs értelme azon keseregni, hogy miért éppen egy adott csoporthoz tartozunk.

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .