Írások a következő témában:Védikus filozófia

:

A védikus filozófia az Abszolúttal kapcsolatos legfőbb ismeretforrásként a négy Véda (Rig, Yajur, Sama, és Atharva) tanítását tekinti. A védikus ismeret ezt a kinyilatkoztatást, ezt az óriási tudásanyagot foglalja magába. Esszenciája a Védanta, a kifejezés szó szerint a „tudás végkövetkeztetése”. Mind az anyagi, mind transzcendentális világot illetően a legmagasabb szintű ismeretanyaggal foglalkozik.

A védikus filozófia témái

A védikus filozófia a Védák kiegészítéseit is előtérbe helyezi: a 108 upanisád, a 18 purâna, a Rámájana vagy a Mahábhárata és a Bhagavad-gítá tanítását.

A Védák eredetileg gururól tanítványra, szájhagyomány útján öröklődtek tovább, de több mint 5000 évvel ezelőtt leírták szanszkrit nyelven. Ezt a bölcsességet gondosan megőrizték és továbbadták az évszázadok során.

A védikus filozófia választ az élet értelmét és célját kutató kérdésekre. Sőt, arra bíztatja az egyént, hogy keresse a megoldást, tudja meg, ki ő valójában, mi a lélek természete, milyen kapcsolatban van Istennel és melyek Isten tulajdonságai. Milyen az univerzum felépítése, miért van fájdalom és öröm, mi a reinkarnáció törvénye? Mit kell tennie, hogy elkerülje az ismétlődő születés és halál körforgását? Mi az élet valódi célja?

https://hinduizmus.hu/sermons/ki-vagyok-en-video-tanitasok

A védikus filozófiában leírt spirituális fejlődés bárki számára lehetséges. Semmilyen anyagi feltétel nem szükséges, kortól, képzettségtől, nemtől, társadalmi állástól függetlenül, egy hiteles tanár segítségével bárki tanulmányozhatja. Ez a tudás eltörli a halálfélelmet, mert valós képet ad az élőlény helyzetéről.

Az önmegvalósítás útját járó személynek tisztában kell lennie azokkal a témákkal, melyekre a védikus filozófia segítségével rátalálhat. Fontos, hogy ne akadémikus tudás legyen mindez, hanem ezzel párhuzamosan a gyakorlati életben is eszerint éljen.

Te kapod már az India Hangját?

Az anyagi világ illuzórikus és ideiglenes ismeretanyaga helyett, egy magasabb tudatsíkra lépve, a kereső megérti az isteni törvények természetét. Ennek tudatában már nem az anyagi kötőerők mozgatják, hanem képes valódi, lelki síkon gondolkozni és cselekedni. Elsajátítja az ahimsza, az erőszakmentes élet alapelveit. Megérti, hogy legyen emberi, állati vagy növényi testben, minden élőlény lélek. Ebből következik a vegetáriánus táplálkozás és a környezetvédelem, a Földanya megóvása is.

A védikus filozófia a Védák tanításán alapuló világnézeti rendszer, mely több iskolára bontható. Lényegét a Védanta, a végkövetkeztetés foglalja magába. A Védanta fő hagyományai között szerepel a személytelen és a személyes Isten-felfogás. A védikus filozófia vaisnava bölcselete az alábbi fő témákkal foglalkozik:

  • Isten, az Abszolút Igazság
  • az egyéni lélek Isten és az egyéni lélek kapcsolata,
    az idő az anyagi természet
    májá, illúzió

A indiai világnézeti iskolák közül nyugaton is a legismertebb a Védák tekintélyét elfogadó védikus filozófia. A védikus vaisnava bölcselet kijelenti, hogy Isten és minden élőlény transzcendentális egyéniséggel rendelkezik. Az egyéni lélek minőségében megegyezik a Legfelsőbbel, de mennyiségileg soha. Parányi, de a tiszta lélek jellemzője a sat-cit-ánanda egység: tehát öröklét, teljes tudás és örök boldogság jellemzi.

A védikus vaisnava filozófia mind a mai napig élő tudomány. Fontos részét alkotja azoknak a kimagasló guruknak az életműve, akik tökéletesen átadták és átadják a transzcendentális tudást. A tiszta istenszeretet útját hivatott továbbadni azoknak, akik a világ bűvköréből kiszabadulva keresték a transzcendentális igazságot.

Írások és tanulmányok védikus filozófia témáiból

Indiai naptár

Ezt érdemes tudni az indiai naptárról

A indiai naptár egy ősi időszámítási rendszer, amelyet többek között a hindu fesztiválok időpontjának meghatározására használnak. Luniszoláris, vagyis figyelembe veszi mind a Hold, mind a Nap mozgását. A hónap a Hold aktuális pozícióján alapul, de az év hosszát a Nap járásához igazítja. Az egyes tradíciók saját ünnepekkel rendelkeznek, ezért a hindu naptárt több regionális eltérés […]

Ki vagyok én? Spirituális önismeret az önmegvalósításban

Ki vagyok én? Találkozás önmagunkkal a spirituális önismeret ösvényén

  Ki vagyok én? Vannak, akik halálukig keresik rá a választ. Sok mindent tanulhatunk az egyetemeken. Kivéve azt, hogy ki vagyok én, és mi a lélek. Hogyan is beszélhetnénk önvalóról a spirituális önismeret ösvényén, ha nem vagyunk tisztában az alapvető fogalmakkal? Nem véletlenül ezek a Védanta szútra első szavai: athato brahma jigyasa:   „Eljött az […]

Mi történik a halál után a hinduizmus szerint

Mi történik a halál után a hinduizmus szerint?

Emberemlékezet óta foglalkoztatja az emberiséget, hogy mi történik a halál után. Mi a halál, egyáltalán létezik-e halál? A halál után megszűnünk, vagy a lélek tovaszáll? Miért hamvasztanak a hinduk és mi történik a lélekkel a halál után? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a hindu tanokat segítségül hívva. A halálról szóló elmélkedésből nem maradhatnak ki […]

Ez a szamszára jelentése

Mi a szamszára jelentése és lényege?

A szamszára tana emberemlékezet óta foglalkoztatja az emberiséget. A szamszára jelentése: az anyagi világban való ismétlődő születés és halál folyamata. Alapvető filozófiai fogalomként elválaszthatatlan a lélekvándorlás és a karma tanításától. A lélekvándorlásról szóló tanítás a filozófiatörténet ismétlődő motívuma. Röviden: az élőlény addig vándorol különféle testeket öltve, amíg tudata teljesen meg nem tisztul minden egoizmustól és […]

Lélekvándorlás latin neve reinkarnáció

Reinkarnáció − gyakori kérdések: Mi a lélekvándorlás lényege?

Mi a reinkarnáció jelentése és tanítása? Mik az előző élet jelei? Mik a  reinkarnáció bizonyítékai? Az előző életek titkai és a lélekvándorlás gyakori kérdéseket vetnek fel. Az esetenként szembejövő előző élet emlékei, és azok megértése öröktől fogva foglalkoztatja az embert. Mutatjuk a tradicionális reinkarnáció tudományát a Védák fényében. A lélekvándorlás vagy reinkarnáció az indiai filozófia […]

Karma jelentése visszahatás

Mi a karma törvénye és jelentése?

A köztudatban a karma kifejezést az emberi élet sorsszerűségeként használják. A karma törvénye magában foglalja a tettet, annak okát és következményeit. A karma törvényszerűsége szerint az emberi sors nem véletlenszerűen, hanem ok-okozati úton változik. Az összefüggések bonyolultabbak, mintsem gondolnánk. Mi a karma szó jelentése? A karma szó jelentése összetett. Szó szerinti jelentése: cselekvés, tett. A […]

Vegetáriáus idézetek Indiából

Vegetáriánus idézetek a védikus irodalomból

A védikus irodalomhoz tartozó szentírásokban több helyen is találunk az állatmészárlás és a húsevés elleni sorokat. Ezek az intelmek rendkívül határozottan figyelmeztetnek az erőszakos cselekedetek elkerülésére, de a következményeit is feltárják. Gyűjteményünkben az óind kultúra vegetáriánus témát érintő soraiból válogattunk. Vegetáriánus idézetek a teljesség igénye nélkül. Vegetáriánus idézetek Indián túl és innen Elöljáróban meg kell […]

Mi Isten neve a hinduizmusban?

Isten neve a hinduizmusban számtalan módon jelen van, mivel maga a hinduizmus nem egy vallás, sok-sok ágra oszlik. A Legfelsőbb a hívek megértésétől, kutatásuk intenzitásától függően tárulkozik fel. Lehet-e az Istennek neve? Miért ne lehetne Istennek neve? Földi létünkben mindannyiunknak van neve, sőt nekünk és szeretteinknek beceneve is. Még házi kedvenceinknek is adunk nevet. Mi […]

karma idézet a hindu irodalomból

Karma idézetek a hindu irodalomból

Az idézetek karma témában valóságos bőségszarut jelentenek. Mivel a hindu világfelfogás alappillére a lélekvándorlás, szorosan kötődik hozzá a karma fogalma is. A filozófia sokrétű, ezért az itt összegyűjtött karma idézetek a Védák tanítását követik. Nézzük, mit mondanak a legfontosabb hindu szentírások. Következzenek idézetek karma és karma-törvény kapcsán. A karma a mi tanárunk. Arra tanít bennünket, […]

Krisna, mint kála, az idő - Az idő mérése és fogalma az indiai filozófiában

Az idő mérése, avagy az idő filozófiája az ókori Indiában

Az ősi Indiában az idő mérése is szélsőséges határok között mozgott. Egyrészt rendkívül magas szintű volt, ismerték az atomi és a kozmikus időt. Másrészt teljesen elhanyagolták, mert nem tartották fontosnak. Miért? Már az ókori bölcsek tudatában voltak az idő relativitásának. A hindu filozófia álláspontja évezredekkel megelőzi a modern fizikát, amikor az idő viszonylagosságáról beszél. Einsteintől […]