A Rámájana története Leveles Zoltán elbeszélésében

Rámájana – ősi erkölcsi üzenet az emberiség számára

A Rámájana India hősi eposza az eszményi uralkodó története, mely egyben kortalan erkölcsi üzenet az emberiség számára.

Főhőse Visnu hetedik avatárja, Ráma herceg, aki küzdelmei során az emberi élet számos kérdésére választ ad. Ráma az ideális király, az élet durva tesztjei ellenére tökéletesen betölti feladatát.

Története kapcsán megismerhetjük feleségét, a rabságba hurcolt, hűséges Szítá dévit. Az ő kiszabadítására olyan segítők gyűlnek össze, mint például Hanumán, a nagyhatalmú majomharcos.

A Rámájana keletkezése

Ráma életének elsődleges forrása a bölcs Válmiki által alkotott szanszkrit nyelvű eposz, a Rámájana. 500 fejezete 24 ezer versből áll. Különféle változatokban maradt fenn, és a legtöbb indiai nyelven létezik. A Madhva hagyomány szerint van ennél sokkal hitelesebb, hosszabb és korábbi verzió is. Ezt dolgozta fel a XVI. században élt szanszkrit tudós és költő, Tulsidas. Munkája a Ramcharitmanas

„a középkori indiai költészet mágikus kertjének legmagasabb fája”.

Tulsidas azt akarta, hogy Ráma története hozzáférhető legyen mindenki számára, ne csak azoknak, akik ismerik a szanszkrit nyelvet. Ezért egy helyi hindi nyelvjárásban írta meg művét, amelyet abban az időben Észak-India nagy részén általánosan használtak. Ezt a változatot a bhakti, az odaadó szeretet hatja át.

A Rámájanában Rámát Maryada Purushottamként ábrázolják. Ráma úgy viselkedett, mint egy ember, és soha nem mutatta ki, hogy Ő Visnu avatárja. Ezért uralkodónak kijáró tisztelettel, de emberként kezelték. A Maryada Purushottam, „a legnagyobb ember” cím ezt fejezi ki. A Maryada általában emberekre vonatkozik, nem pedig Istenre. Így azok, akik Rámát a Legfelsőbbként imádják, Válmiki művét nem tartják teljesen elfogadhatónak.

Számukra Ráma nem ember, hanem maga a Legfelsőbb, illetve a vaisnavák nézete szerint Visnu avatárja. Ezért sokan Tulsidas művét részesítik előnyben, aki nem közönséges emberként mutatta be főhősét.

A mű története

Dasharatha király volt a Napdinasztia uralkodója, legidősebb fia pedig Ráma herceg. A király második felesége azt akarta, hogy száműzzék Rámát, és így a saját fia lehessen a trónörökös. Ráma engedelmeskedett, a feleségével, Szítá dévivel és Laksmannal, az öccsével 14 éves száműzetésbe ment. Rávana, Lanka nagyhatalmú, démonikus királya elrabolta Szítát.

Ráma segítőivel együtt elindult felesége kiszabadítására. Leghívebb szolgája és támasza Hanumán, a majomharcos lett, aki seregével hidat épített India déli csücske és Lanka között.

Rámájana részlet: a Rama setu ádám hídja építése.

A Ramsetu, Ráma hídja ma is látható még a NASA felvételeken is. Az Úr Ráma legyőzte Rávanát, és a királyi család visszatért a fővárosba, Ajódhjába. Megkezdődött Ráma dicsőséges uralkodása.

A kétféle feldolgozásban eltérő befejezés található. Válmiki eposzában egy nap a hosszú rabságban tartott Szítá dévi erényét megkérdőjelezi egy alattvaló, ezért Ráma kénytelen az erőbe száműzni feleségét.

Egy pillanatig sem kételkedik hitvese ártatlanságában, de királyként nem tehet mást. Követnie kell a dharma, a kötelesség útját. Szítá egy szent asramjában talál menedéket. Ekkor már gyermeket vár, ikerfiai később találkoznak apjukkal, aki boldogan vezeti be birodalmába. Szítát Földanya fogadja magába, hiszen teljesítette feladatát.

A Rámájana tanítása

Ráma herceg élettörténete egy etikai kódex, az egyetemes emberi értékekről szól. Filozofikus párbeszédei az emberi dilemmákat boncolgatják, a viselkedés ideális normáit, és legfőképpen azok kötelességeit, akik valamilyen felelősséget vállalnak.

Ezért mindenkihez szólnak, hiszen az embernek nemcsak uralkodóként (mai értelemben: vezető beosztásban), hanem gyermekként, barátként vagy házastársként is vannak kötelességei. A Rámájana arra ösztönzi a közönséget, hogy egy spirituális síkról vizsgálja meg a saját életét.

Ráma megjelenését Indiában minden évben megünneplik: táncműsorok és drámai játékok adják közre az erényről szóló üzeneteket. Az UNESCO a Rámájana tradicionális előadásmódját, a Rámlilát 2008-tól az emberiség szellemi kulturális örökségeként tartja számon.

A Rámájana elbeszélése videón magyarul

A videón részletesen hallhatsz minderről Leveles Zoltán Harijan hindu tanító előadásában. Hallgasd végig a Rámájana történetét 75 percben!

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .