Bhagavad-gítá, a Magasztos szózata

A Bhagavad-gítá nemcsak a hindu filozófia egyik legfontosabb alapműve, hanem India nélkülözhetetlen szentírása is. Az óind bölcselet remekműve, melyet a hívek isteni kinyilatkoztatásnak tekintenek. A Mahábhárata eposz része, de Keleten és Nyugaton egyaránt önálló műként, a hindu bibliaként ismerik el. A Bhagavad-gítá 18 fejezete 700 időmértékes versformát, slókát tartalmaz.

Bhagavad-gítá

A Bhagavad-gítá témái

A Bhagavad-gítá olyan filozófiai és vallási dialógus, mely az élet legfontosabb kérdéseire ad teljesen kielégítő, sőt reményt adó válaszokat. Öt fő témája van:

  • Ísvara – Isten, a Legfelsőbb Személy
  • Dzsíva – élőlény
  • Prakriti – anyagi természet
  • Kála – örök idő
  • Karma – tettek

Az anyagi boldogság az előző élet jámbor tetteinek, a jó karmának az eredménye, amely végül kimerül. Ezt követi a helytelen tevékenységek utáni reakció. Mindez állandóan ismétlődik a születés-betegség-öregség-halál körforgásában.

„Az anyagi világ a legfelsőbb bolygótól a legalacsonyabbig a szenvedés helye, ahol az ismétlődő születés és halál uralkodik. Óh, Kunti fia, ha valaki eljut az Én környezetembe, annak sohasem kell újra születnie.” ( 8.16.)


Mi okozza a szenvedést? A tudatlanság. Mindössze annyit kell tennünk, hogy megszabaduljunk ettől – tanácsolják a védikus szentírások.

A mű központi gondolata: az emberi életnek célja, küldetése van. Mégpedig nem az anyagi kényelem fokozása. Az ember úgy legyen boldog, hogy egyetlen élőlénynek se okozzon boldogtalanságot. Hogyan érheti el? Csakis Isten-tudatos élettel. Ehhez viszont tudnia kell, hogy egyáltalán ki ő, és milyen kapcsolata van Istennel.

Bhagavad-gítá idézet

Miért remekmű a Bhagavad-gítá?

A Bhagavad-gítá nem valláshoz kötődik, hanem az örök ember lelki segítője, minden anyagi korlátozás nélkül. Mit jelent ez? Sem a korszak, sem az egyén kora, neme, képzettsége, vagyoni helyzete, állampolgársága nem játszik szerepet. Transzcendentális tanítás, mely örök igazságot közöl minden kor emberének.

A Bhagavad-gítá isteni kinyilatkoztatás, minden valóban lényeges dolgot elmond az emberi életről. A célokról, azok elérhetőségéről, arról, hogy kik is vagyunk valójában, mi a halál és mi a tettek következménye.

A megértés szintjétől függően többféle utat ajánl. Követhető tanácsot ad a keresőnek a végső valóság megismeréséhez. A végső cél a bhakti, Krisna, a Legfelsőbb előtti szeretetteljes meghódolás. Maga a bhakti szó 33 alkalommal fordul elő a versekben.

A Bhagavad-gítá történelmi szituációja

A helyszín Kuruksétra, a híres zarándokhely, egy hatalmas háború kezdete. Egyik oldalon a trónbitorlók, a másikon a jogos uralkodó, az igazságos királyság és erkölcsös élet biztosítója. Kötelessége, hogy népe jólétéért harcba szálljon. Fivérei is támogatják, egyikük Ardzsuna, a legkiválóbb íjász.

Nem is lehet ennél élesebb helyzetet elképzelni, az egész árja térség fegyvert ragad, hogy valamelyik fél oldalán harcoljon. Érthető tehát, hogy Ardzsuna megtorpan, szeretné elkerülni a háborút. Krisnától kér segítséget, s miután tanítványként fordul felé, Krisna e konfliktus kapcsán beszélni kezd Ardzsunához, aki miközben hallgatja a Magasztos énekét, kérdéseket tesz fel.

Ardzsuna elfogadta, és az utókor bármely embere is megértheti: az isteni törvények misztikus módon mindig, mindenki számára a legkedvezőbb fordulatokat rejtik magukban. A Bhagavad-gítá belső küzdelmeink legyőzéséhez ad segítséget, a lelki látásmód kifejlesztését tanácsolja.

A Magasztos szózata: tanár és tanítvány párbeszéde

A Gítá Krisna és Ardzsuna dialógusa a védelmező, szeretetteljes Isten és az önmagát megismerni vágyó, életcélját kereső ember párbeszéde. Krisna nevének egyik jelentése fekete, Ardzsuna jelentése pedig fehér – Isten és ember, ég és föld találkozása.

Csak annak lehet segíteni, aki elismeri, hogy segítségre szorul. Ardzsuna ezt tette, ekkor veszi kezdetét a spirituális oktatás:

„Most zavarban vagyok a kötelességemet illetően, és gyengeségem miatt elvesztettem a lélekjelenlétemet. Ebben a helyzetben kérlek Téged, mondd meg világosan, mi a legjobb számomra! A tanítványod vagyok, egy lélek, aki meghódolt Előtted. Kérlek, oktass engem!” (2.7.)

Vélemények a Bhagavad-gítá kapcsán

Hely hiányában nem lehet mindazokat felsorolni, akik magasztaló, hódolatteljes szavakkal dicsőítették a Bhagavad-gítát. Többek között Gandhi, Aldous Huxley, Henry David Thoreau, Albert Einstein, Ralph Waldo Emerson, Carl Gustav Jung vagy Hermann Hesse.

Bhagavad-gítá vers

Álljon itt példaként csak két kiemelt idézet: Szent életű tudósunk, Kőrösi Csoma Sándor a Bhagavad-gítát, „India legnagyobb szentírása”-ként értékelte. Wilhelm von Humboldt, a német művelődéstörténet korszakalkotó személyisége szerint a Gítá „az ismert költemények közül a legrégibb, legmagasztosabb s talán az egyetlen igazán filozófiai ének”.

Csatur-sloki: a Gítá fő versei

A Bhagavad-gítá 4 fő verse az ún. csatur-sloki (10 fejezet 8-11.) a megoldás és a remény hirdetője:

8. Én vagyok az eredete, a lelki és az anyagi világnak, minden Belőlem árad. A bölcsek, akik tudva tudják ezt, megkezdik odaadó szolgálatukat, és tiszta szívből imádnak engem.

9. Tiszta híveim gondolatai Bennem lakoznak, életüket Nekem ajánlották fel. Nagy örömöt, elégedettséget élveznek ők, amikor felvilágosítják egymást, és Rólam társalognak.

10. Akik szüntelen odaadással élnek, és szeretettel imádnak Engem, azoknak megadom azt az értelmet, amellyel eljuthatnak hozzám.

11. Együttérzésből szívükben lakozom, s a tudás fénylő lámpásával szétoszlatom a tudatlanságból származó sötétséget.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük