Krisna idézetek a hindu Írásokból

A legismertebb Krisna idézeteket válogattuk össze neked a hindu Írásokból. Krisna egészen konkrétan tud fogalmazni. Mintha közvetlenül nekünk és most mondaná. Jó olvasást és meditációt Krisna szavaihoz!

Krisna számtalan dolgot közölt az emberrel, hogy segítse minden korban, minden körülmény között. Nemcsak a szentírások által. Krisna földi élete  alatt elbeszélte a Bhagavad-gítát, amely minden fontos kérdésre választ ad.

Az egyén tudatának fejlettsége határozza meg, hogy milyen célokért küzd. Így az ember élete értelmét keresve többféle filozófiai megértésre jut. Ehhez nyújt segítséget Krisna örökérvényű tanítása.

További érdekes idézeteket olvashatsz a karma idézetek gyűjteményben.

Krisna idézetek a Mahábháratából

Krisna földi itt tartózkodása idején a Jadu dinasztia sarjaként jelent meg. A Mahábháratában olvashatunk róla. Judhisthir király és a Pándava hercegek barátjaként és tanítójaként is megismerhetjük. Minden tanácsa a ma emberének is szól (10. fejezet):

„Úgy szeressétek a tőletek függőket, mintha a saját gyermekeitek lennének. Nyújtsatok nekik menedéket, ahogy egy nagy fa nyújt menedéket a madaraknak.”

A karma törvénye mindenkire vonatkozik. Csak a lelki tettek nem okoznak visszahatásokat. Bár Krisna Durjódhannak mondta, de épp így nekünk is üzeni (27. fejezet):

„Ami veled történt, az csak a saját tetteid visszahatása, semmi egyéb.”

Krisna idézete a vallásról

Amikor Krisna békekövetként Hastinapurba érkezett, a Pándavák bukására vágyó Karnát is figyelmeztette. Szavai – időtől függetlenül − azoknak szólnak, akik nem képesek változtatni helytelen életmódjukon (29. fejezet):

„Bűnös konokságod mindenkit elrémiszt, mindenkire veszedelmet hoz, s még te sem leszel általa boldog.”

Krisna mindig megvédi híveit. Amikor ígéretet tett Draupadinak, így fejezte be (29. fejezet):

„A menny leszakadhat az égből, a Himalája kettéhasadhat, de az én szavaim sohasem bizonyulnak valótlannak.”

Krisna idézetek a Bhágavatamból

A vaisnava filozófiában a Srímad Bhágavatam könyv Krisnát képviseli hang formájában. Ezért a Bhágavatamból való Krisna idézetek ugyanolyan jelentősek, mint a Bhagavad-gítá sorai.

„Az Úr Krisna − a Legfelsőbb Lélek − hang inkarnációja [azaz a Srímad-Bhágavatam] behatol az önmegvalósított bhakta szívébe, helyet foglal szeretetteljes kapcsolatuk lótuszvirágán, s így lemossa az anyagi társulás porát, a kéjt, a dühöt, a kapzsiságot és az anyagi vágyakozást. Hatása olyan, mint amikor az őszi eső a sáros vízzel teli tócsákra hullik.” 2.8.5.

A Bhágavatamból oly sok Krisna idézetet tudnánk hozni! Kénytelenek voltunk válogatni.

„Az Istenség Személyisége így szólt: A Rólam szóló tudás, amelyet az írások tartalmaznak, nagyon bizalmas tudomány, amelyet az odaadó szolgálat során kell elsajátítani. Mindent, ami e folyamathoz szükséges, elmagyarázok neked, te pedig próbáld pontosan követni, amit Tőlem hallasz!” 2.9.31.

Az anyagi világban az illúzió energiája működik. Az ostoba ember, aki nem valódi tudásra vágyik, nem az örök értékek felé törekszik, az illúzió világába merül.

„Ha nincs kapcsolatban Velem, minden valótlan, még akkor is, ha értékesnek tűnik. Tudnod kell róla, hogy csupán illuzórikus energiám − visszatükröződés a sötétségben.” 2.9.34.

Krisna több idézete transzcendentális jelleméről szó, melyek pontosan leírják, hogy miként érhető el:

„Én Magam szintén jelen vagyok minden teremtett dologban, ám ugyanakkor mindenen kívül létezem. Annak, aki a Legfelsőbb Abszolút Igazság, az Istenség Személyisége után kutat, minden bizonnyal eddig a pontig kell folytatnia a keresést, minden körülmények között, mindig és mindenhol, közvetlenül és közvetve.” 2.9.35-36.

A Legfelsőbb földi megjelenésének egyik oka, hogy helyreállítsa a vallási elveket. Már gyermekként pontos információt adott a karma természetéről: 

„Krisna így szólt: A karma az, ami arra kényszeríti az élőlényt, hogy megszülessen, s egyedül a karma hatására éri utol a végzete is. Boldogsága, boldogtalansága, félelme és biztonságérzete is mind a karma eredménye.” 10.24.13.

Krisna idézetek, amikor a Legfelsőbb Kapiladévként jelent meg

A Bhágavatam 3. énekének 2. része a transzcendentális tudás remek összefoglalója. Amikor Krisna egy bölcs alakjában, Kapiladévként jelent meg, az odaadó szolgálatról szóló tudást megosztotta édesanyjával. Ezekben a versekben szó van a teremtésről, az anyagi világ természetéről. Az ember feladatáról, a kedvező vagy kedvezőtlen tettekről és a lélek valódi természetéről.

Kapiladév édesanyja kérésére feltárta azt a tudást, melynek megértése képes segíteni minden embert a lelki fejlődés útján. Beszélt a gúnákról, a az anyagi természet kötőerőiről is.

„Azt az állapotot, amikor az élőlény tudata az anyagi természet három kötőerejéhez vonzódik, feltételekhez kötött életnek hívják. Ám ha tudata az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez ragaszkodik, akkor a felszabadulás tudatállapotában van.” 3.25.15.

Egyes Krisna idézetek hívei jellemzéséről szólnak. Továbbá, többször is beszélt a születés és halál körforgásáról. A Bhágavatam 3. énekének 27. fejezete szintén fontos információt ad a feltételekhez kötött lélek helyzetéről. Aki ezt valóban megérti, azonnal változtat addigi káros életvitelén.

„Egy igaz hívőre az jellemző, hogy türelmes, kegyes és barátságos minden élőlénnyel szemben. Nincsenek ellenségei, békés, engedelmeskedik a szentírásoknak, s minden tulajdonsága fenséges.” 3.25.21.

„Amikor a lelket az anyagi természet és a hamis ego varázsa tartja bűvöletben, s önmagát a testével azonosítja, akkor az anyagi cselekedetekbe merül, s a hamis ego hatására azt gondolja, hogy ő mindennek a tulajdonosa.
A feltételekhez kötött lélek ezért különféle alacsonyabb és magasabb rendű fajokba vándorol annak köszönhetően, hogy kapcsolatban áll az anyagi természet kötőerőivel. Ha nem szabadul meg az anyagi cselekedetektől, helytelen tettei következtében el kell fogadnia ezt a helyzetet.” 3.27.2-3.

A kivezető utat mutató Krisna idézetek

Krisna kegyesen megmutatja az ideiglenes anyagi világ szenvedéséből kivezető utat. Ha az ember nem követi a vegyítetlen odaadó szolgálat lehetőségét, nincs esélye, hogy kikeveredjen a születés és halál körforgásából:

„Az ember felszabadulhat, ha komoly odaadó szolgálatot végez Nekem, s így hosszú időn keresztül hall Rólam, vagy hallgat Engem. Ha ekképpen végzi előírt kötelességeit, nem éri majd visszahatás, és meg fog szabadulni az anyag szennyeződésétől.” 3.27.21.

„A transzcendens legfelső szintjén az elme megszabadul minden anyagi visszahatástól, és saját dicsőségében állapodik meg, ami transzcendentálisan fölötte áll minden anyagi boldogságnak és szenvedésnek. Ekkor a jógi felismeri az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fűződő kapcsolatáról szóló igazságot. Felfedezi, hogy az öröm és a fájdalom, valamint azok kölcsönhatásai, melyeket mind saját magára vonatkoztatott, valójában a hamis egónak köszönhetőek, ami a tudatlanság terméke.” 3.28.36.

A vaisnava filozófia rendkívül személyes, figyelembe veszi az egyén adottságait. Bár központi témája az odaadó szolgálat, ezt többféle módon lehet gyakorolni. A lényeg minden esetben az önzetlen istenszeretet.

„Az odaadó szolgálatnak számtalan útja van, az azt végzők különféle tulajdonságainak megfelelően.” 3.29.7.

„Bárki, aki egyszer hittel és szeretettel meditál Rajtam, hall és énekel Rólam, az kétségtelenül hazatér, vissza Istenhez.” 3.32.43.

Senki sem panaszkodhat, hogy nincs meg az az információ, mely az embert élete során valóban segíteni tudja. Krisna számtalan módon közölte, nemcsak képviselői által, hanem személyesen is. Ha az ember képes minden élőlényben meglátni a lelket, nem hanyagolja el előírt kötelességeit, s emellett végzi odaadó szolgálatát, akkor biztos a siker.

„Egy bhakta mindig törekedjen arra, hogy a lelki témákról halljon, s idejét fordítsa mindig arra, hogy az Úr szent nevét énekelje. Viselkedése legyen mindig egyenes és egyszerű, s bár nem irigy, hanem barátságos mindenkivel, mégis kerülje azok társaságát, akik lelkileg nem fejlettek.” 3.29.18.

„Tudatlansága miatt az élőlény az öt elemből álló anyagi testet fogadja el önmagaként. E félreértés következtében az ideiglenes dolgokat sajátjának tekinti, s egyre mélyebbre süllyed a tudatlanság sötétségében.” 3.31.30.

„Ez a tanítás nem az irigyeknek, a kételkedőknek vagy azoknak szól, akik tisztátalanok viselkedésükben, s nem is azoknak, akik képmutatók vagy büszkék az anyagi javaikra.” 3.32.39.

Úr Risabhadevaként és Vámanadévként elhangoztt Krisna idézetek

Krisna különféle korokban különféle avatárok formájában jelent meg. Risabhadevaként a fiait tanította, és ez a tudás életmentő lehet a ma embere számára is.

„Mindaddig, amíg valaki nem tesz fel kérdéseket az élet lelki értékeiről, élete vereségnek számít, és örökké szenvednie kell a tudatlanságból származó gyötrelmektől.” 5.5.5.

Vámanadév, a törpe brahmana avatár is megismételte azt, ami a lélekvándorlás jelentése:

„Miközben az élőlény, aki a legkevésbé sem független, saját gyümölcsöző tetteinek köszönhetően újra és újra a születés és halál körforgásában kering a különböző fajokban, emberi lénnyé válhat, ha szerencsés. Ez az emberi születés nagyon ritka.” 8.22.25.

A  Gítából válogatott Krisna idézetek 

A Bhagavad-gítából vett Krisna idézetek méltán nagy polpularitásnak örvendenek. Jelen válogatásunkban először nézzük meg, mit mond Krisna saját magáról.

„Bármikor és bárhol is legyen a vallás gyakorlása hanyatlóban, s kerüljön fölényes túlsúlyba a vallástalanság, alászállok Én Magam.” 4.7.

Krisna idézetek a Bhagavad-gítából

„Nálamnál nincs felsőbb igazság. Minden Rajtam nyugszik, mint gyöngysor a fonálon.” 7.7.

Az ember kötelességéről

„Aki nem irigy, hanem minden élőlény kedves barátja, nem képzeli tulajdonosnak magát, mentes a hamis egótól, azonos a boldogságban és boldogtalanságban, mindig elégedett, odaadó szolgálatban él, eltökélten igyekszik, elméje és értelme egyetértésben van Velem, s az Én bhaktám − az nagyon kedves Számomra.” 12.13-14.

A Bhagavad-gítá 4 fő verse

A Bhagavad-gítá 4 fő verse az ún. csatur-sloki a 10 fejezet 8-11. verse − a megoldás és a remény hirdetője:

„Én vagyok az eredete a lelki és az anyagi világnak, minden Belőlem árad. A bölcsek, akik tudva tudják ezt, megkezdik odaadó szolgálatukat, és tiszta szívből imádnak Engem.”

„Tiszta híveim gondolatai Bennem lakoznak, életüket Nekem ajánlották fel. Nagy örömöt, elégedettséget élveznek ők, amikor felvilágosítják egymást, és Rólam társalognak.”

„Akik szüntelen odaadással élnek, és szeretettel imádnak Engem, azoknak megadom azt az értelmet, amellyel eljuthatnak Hozzám.”

„Együttérzésből szívükben lakozom, s a tudás fénylő lámpásával szétoszlatom a tudatlanságból származó sötétséget.”

A lélekvándorlással kapcsolatos Krisna idézetek a Gítából

„Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál után is egy másik testbe költözik. Az igazi énét megvalósított embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.” 2.13.

Krisna idézet a tudásról

„Miként az ember leveti elnyűtt ruháit, s újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe.” 2.22.

A karma és a lélekvándorlás törvényszerűségeinek felismerése rendkívül fontos azok számára, akik ki akarnak kerülni az ismétlődő születés-halál körforgásból.

Ezért Krisna többször is beszél a lélekvándorlásról. A 15. fejezetben újra feéidézi, sőt azt is közli, hogy magunkkal visszük azt a tudatállapotot, melyben halálunk pillanatában voltunk:

„Az anyagi világban az élőlény különböző életfelfogásait úgy viszi egyik testből a másikba, mint ahogyan a szél szállítja az illatot.” 15.8.

A leghíresebb Krisna idézetek a Gítából

Nehéz kiválasztani, hogy melyek a leghíresebb Krisna idézetek, a bőség zavarával küzdünk. Teljes egészében ide kívánkozna a Gíta 2. fejezete, melynek címe a Bhagavad-gítá tartalmának kivonata.

A fentebbi alcímek alatt is szerepeltek már közismert versek. Hely hiányában most csak néhány slókát veszünk elő a műből.

„Mindenkit aszerint jutalmazok meg, amilyen mértékben átadja magát Énnekem. Mindenki, minden tekintetben az Én utamat követi. 4.11.

„Fordulj egy lelki tanítómesterhez, úgy próbáld megérteni az igazságot! Tudakozódj alázatosan, és szolgáld őt! Az önmegvalósult lélek képes tudásban részesíteni téged, mert ő már látta az igazságot.” 4.34.

„A legyőzött elme a legjobb baráttá, a nem fegyelmezett pedig a legnagyobb ellenséggé válik.” 6.6.

„Az anyagi természet három kötőerejéből álló isteni energiámat nagyon nehéz legyőzni. De akik átadják magukat Nekem, azok könnyen túllépnek rajta.” 7.14.

„Sok-sok születés és halál után az igazi tudást elsajátító ember átadja magát Nekem, mert tudja, hogy Én vagyok minden ok oka, és Rajtam kívül nem létezik semmi. Az ilyen nagy lélek bizony ritka.” 7.19.

„Az Én legfelsőbb hajlékomat nem Nap, Hold vagy elektromosság ragyogja be. És legyen az bárki, ha egyszer eljut oda, többé már nem tér vissza az anyagi világba.” 15.6.

„Add fel a vallás minden változatát, s hódolj meg egyedül Énelőttem! Én megszabadítalak minden bűnös visszahatástól, ne félj!” 18.66.

Ez a vers a Gítá vége felé hangzik el, mintegy összefoglalva a teljes tanítást. A legismertebb Krisna idézetek között is szerepelhetne.

Melyik a 10 legismertebb Krisna idézet?

Ki ne szeretné hallani Krisna mézédes tanítását? Az igazi bölcs hallás útján táplálkozik, látásával beszél. Mutatjuk a legismertebb Krisna idézeteket. Az előző részhez hasonlóan minden hozzáfűzött magyarázat nélkül, hogy koncentráltan jusson célba.

„Harcolj a harc kedvéért – anélkül, hogy figyelembe vennéd a boldogságot vagy szomorúságot, veszteséget vagy nyereséget, győzelmet vagy vereséget! Így cselekedvén sohasem teszed ki magad a bűnnek.” 2.38.

„Aki nem rendelkezik transzcendentális tudattal, annak értelme nem szilárd, s elméjén sem képes uralkodni. Enélkül pedig lehetetlen a béke, s hogyan volna boldogság béke nélkül?” 2.66.

„Bárki legyen is az, ha a halál pillanatában Rám emlékezve hagyja el testét, minden kétséget kizárva azonnal eléri az Én természetemet. Ki, milyen létre gondol teste elhagyásakor, azt éri majd el kétségtelenül.” 8.5-6.

„Az anyagi világ a legfelsőbb bolygótól a legalacsonyabbig a szenvedés helye, ahol az ismétlődő születés és halál uralkodik. Óh, Kunti fia, ha valaki eljut az Én környezetembe, annak sohasem kell újra születnie.” 8.16.

„Ez a tudás a bölcsesség királya, a legnagyobb titok az összes titok közül. Ez a legtisztább tudás, örökkévaló és örömmel végezhető, és a vallás tökéletessége, mert megvalósítása által közvetlen tapasztalatot nyújt az önvalóról.” 9.2.

„Ha valaki szeretettel és áhítattal áldoz Nekem egy levelet, virágot, gyümölcsöt vagy egy kis vizet, Én elfogadom azt.” 9.26.

„Énem parányi töredékével áthatom és fenntartom ezt az egész univerzumot.” 10.42.

Ha az ember elkezdi a transzcendentális kutatást, bármilyen fejlettségi szinten is legyen, Krisna megfelelő lehetőséget ad neki. A Gíta 12. fejezetének 6-12. verse a fokozatokról szól.

Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy csakis a komoly és kitartó próbálkozás hozza meg a kívánt eredményt. Ennek a fejezetnek a vége leírja, milyen tulajdonságok szükségesek a sikerhez.

 

 

A szívhez szóló Krisna idézetek

A következő két Krisna idézet valóban reményteljes. Az önmaga parányiságával tisztában levő ember néha fél elkezdeni egy számára túl nagy feladatnak fűnő dolgot. Ilyen lehet a lelki megtisztulás útja is, ha valaki önerőből akarná végezni. Azonban Krisna határozottan megígéri, hogy a lelki törekvésekben soha nincs sikertelenség.

„Ebben a törekvésben nincsen veszteség vagy csökkenés, s ezen az úton már egy kis fejlődés is megvédi az embert a félelem legveszélyesebb fajtájától.” 2.40.

„Aki mindenhol Engem és mindent Bennem lát, annak számára Én sohasem veszek el, s ő sem vész el Számomra soha.” 6.30.

Összegzés

„A Bhagavad-gítá az emberiség számára értékes lelki fejlődés legszisztematikusabb megállapításait foglalja magába. Ez az örök filozófia valaha is feltárt egyik legvilágosabb és legátfogóbb összefoglalása; ezért maradandó érték nemcsak India, hanem az egész emberiség számára.” – írta Aldous Huxley. Wilhelm von Humboldt szerint a Gítá „az ismert költemények közül a legrégibb, legmagasztosabb s talán az egyetlen igazán filozófiai ének”.

Mahátma Gandhi idézeteiben gyakran használta és a Gítát spirituális szótárként emlegette.

Számos kimagasló híresség méltató sorait idézhetnénk még, de inkább tanulmányozzuk mi magunk a Bhagavad-gítát, a Magasztos szózatát. Ezt pedig a megvalósítás kell, hogy kövesse. Ugyanis az elméleti filozófia tettek nélkül nem hoz sikert. Miként az Upanisad irodalomban olvashatjuk:

 

„A Legfelsőbb Urat nem lehet megismerni bölcs logikával, intelligenciával vagy csupán a szentírás tanulmányozásával. Ő azonban személyesen feltárja magát azon lelkek előtt, akik lelkesedéssel végzik odaadó szolgálatukat, és könyörületért imádkoznak Hozzá.”

Kathopanisad (1.2.23)

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .