Az asrami programok szerves része a bhadzsan, ami nem más, mint az énekes mantrameditáció. A bhadzsan pedig elképzelhetetlen mridanga, a kétfenekű indiai dob szívet lágyító hangja nélkül. Mi a mridanga, hogyan használják és mi a szerepe? Ennek jártunk utána. Mutatjuk a tudnivalókat.

A mridanga hosszúkás, hordó alakú ősi indiai ütőhangszer. A mridanga mantrák jelentik az indiai dob lelkét. Ezek segítségével lehet elsajátítani a különféle szintű ritmuskíséretet. Az egyszerű ütemektől az egészen bonyolult ritmusvariációig. A kétfenekű dob hosszú múltra tekint vissza, Siva misztikus Tandava táncát is a mridanga ritmusa kísérte.

A mridanga története

A mridanga kifejezés két szanszkrit szóból származik.

• mrid – agyag vagy föld,
• ang – test.

A korai mridangák valóban keményített agyagból készültek. Az évek során a hosszabb tartósság miatt különböző faanyagokat használtak. Napjainkban a mridangam üreges teste majomkenyérfából készül, de létezik üvegszálas modern formája is.

A kétfenekű indiai dob a hindu panteon félisteni pozícióban levő személyiségeihez is kapcsolódik. Számos félisten játszik ezen a hangszeren: Ganesa, Siva, Hanuman .

Ezért „deva vaadyam” néven is ismert, vagyis az istenek hangszere.

Mridanga vagy mridangam?

Mridanga vagy mridangam ugyanazt jelenti, de szokták még mrithangam néven is említeni. A két dobfej (membrán) különböző átmérőjű, az egyik a basszust, a másik a magasabb ritmushangokat adja.

Átmérője különböző. Bőrbevonata természetes módon elhullott állat, többnyire tehén vagy esetleg kecske bőréből készül. A dob két nyílását bőr borítja, és a dob kerülete körül bőrszíjakkal fűzik egymáshoz.

A bőr kisebbik átmérőjére középén fekete, korongszerű pasztát kennek, ez adja meg a mridanga fémes csengését. A két membrán különleges, harmonikus és elbűvölő hangzást ad. Mindehhez a szükséges harmonikus számításokat matematikusok és fizikusok készítették.

A mridanga és a fizika

Hogyan jön össze az indiai dob a fizikával? Az egész a 20. század elején kezdődött, amikor néhány, a zene iránt érdeklődő nyugati tudós úgy vélekedett, hogy az indiai ütőhangszereken nincsenek harmonikus frekvenciák.

Megjegyzéseik felkeltették a Nobel-díjas fizikus, CV Raman figyelmét. Úgy döntött, hogy megvizsgálja a mridanga mögött álló fizikát, és feltárja az ütőhangszer veleszületett szépségét és esztétikáját. Tanulmányaival megállapította, hogy a mridangam öt harmonikus frekvenciával emeli a hangszer zenei minőségét.

A mridanga használata az indiai zenében

A mridangam, az indiai ütőhangszer Dél-Indiából származik. Ez a dél-indiai klasszikus zene elsődleges ritmikus kísérete.

Általánosan elterjedt vélemény, hogy a tablá, a mridanga észak-indiai zenei megfelelője a mridanga félbevágásával alakult ki. Elterjedése a tala, a ritmusrendszer fejlődését is elősegítette.

Az évek során, főleg a 20. század elejétől megjelentek a mridanga képzett virtuózai, akik kialakították a mridanga játék különféle stílusú iskoláit. A zenei-ritmikus kíséret a vallásos zene mellett a népzenében is fellelhető.

Csaitanja Maháprabhu polgári engedetlenségi szankirtan mozgalma

Csaitanja Maháprabhu az odaadó hívő minden szent tulajdonságával alászállt isteni avatár. A Legfelsőbb többek között azzal a céllal jelent meg, hogy elhozza a világnak a Harinam szankirtan ajándékát. A harinám szankirtan az önmegvalósítás édes, hatékony, mégis könnyen végezhető folyamat.

A Harinam a szent neveket jelenti, a szankirtan pedig az együtt éneklést vagy zengést. Maháprabhu híveivel együtt a templomokban és az utcákon is hangosan énekelte Isten szent neveit. Egy csoport huszonegy emberből állt, melyből négyen a kétfenekű indiai dobon játszottak.

Az előzményekhez gyönyörű történet fűződik. A Legfelsőbb, az örökifjú, fuvolázó Krisna, Csaitanja Maháprabhuként kívánt megjelenni a Földön. A fuvolája elszomorodott.
– Hogyan mehetsz egyedül, mi lesz velem?
– Rendben, te felveszed a mridanga alakját, és velem jöhetsz – válaszolta az irgalmas szívű Krisna. Így e gyönyörű indiai dob nem különbözik Krisna fuvolájától, ezért minden tekintetben tisztelet övezi.

Szentírás idézetek a mridangával kapcsolatban

A Bhágavatamban több helyen is szerepel a mridanga:

„Mialatt az Úr távozni készült a hastinápuri palotából, számtalan dob – mridangák, dholák, nagharák, dhundhurik – és számtalan fuvola, valamint a vina, a gomukha és a bheri hangjai zendültek föl, hogy tiszteletüket fejezzék ki az Úr előtt.” (1.10.15.)

„A várost mridangák, kagylókürtök, üstdobok, fuvolák és tisztán felhangolt húros hangszerek egymással harmonizáló hangja töltötte be.” (8.15.21.)

„Amikor a szankirtana mozgalom elkezdődött, Navadvipban semmit nem lehetett hallani a ’Hari! Hari!’ hangjain, a mridangák lüktetésén és a karatálok zengésén kívül.” (Csaitanja-csaritámrita, Adi 17.123.)

Az indiai dobok fajtái

Az indiai dobok egy-, illetve kétfenekű kézi dobok, melyekre szíjakkal feszítik fel a bőrt.
A dob a vallási rítusok, énekek kísérője, a rágák előadásának egyik nélkülözhetetlen ritmushangszere, és a népzene kísérője is.

A legismertebb a mridanga és a tablá. A pakhawaj a mridanga egy fajtája, de vele ellentétben mindig fából készült. A khol pedig a bengáli cserép mridanga szinonimája.

Indiai kétfenekű dobok: mridangam vs. dholak

Az indiai kétfenekű dobok között megtalálhatjuk dholakot is. A dholak főleg népi hangszer, hiányzik belőle a tablá vagy a mridanga pontos hangolása és játéktechnikája. A dholak mesterei gyakran értenek az énekléshez.

A mridanga és a dholak esetében is elmondható, hogy a dobos vagy az ölébe fekteti, vagy pedig a nyakába akasztva tartja miközben játszik. Ritkább esetben egy magasított gyűrűre helyezi maga előtt.

Mi a tablá?

A tablá az indiai szubkontinens iker dobja. A hindusztáni klasszikus zene fő ütőhangszere, de bhadzsanokban is használják.

Mi a naal?

A naal, más néven dholki szintén egy dobfajta, amely nagyon népszerű a nyugat-indiai Maharashtra államban. Főleg a tamasha hagyományokban található. Ez egy népművészeti forma, amely magába foglalja az éneklést és a táncot is.

Mi a ghatam?

A ghatam India egyik legősibb ütőhangszere. Keskeny szájú agyagedény. Hangmagassága méretétől függően változik. Ütőegyüttesekben a kétfenekű dobot gyakran kíséri ghatam.

Összegzés

A mridanga, az indiai dob nagy tiszteletnek örvend mindazok körében, akik követik a tanulás tradícióját. Csak tiszta kézzel lehet megérinteni, tiszta helyen kell tartani. A zenész a játék előtt hódolatát ajánlja a hangszernek.