Mahátma Gandhi idézetek a hindu tanításokból merítve

Az itt összeválogatott Gandhi idézetek egész jól betalálnak az álspiritualitás útvesztőjében veszteglő és a politikai csatározásoktól reményvesztett olvasóknál. Mutatjuk, mit mond Gandhi, akit a spirituálisok túl politikusnak, a politikusok túl spirituálisnak tartottak.

Mahátma Gandhit az egyik legjelesebb történelemalakító. 1939-ben Albert Einstein ezt írta róla:

„Az egyszerű ember méltóságával nézett szembe az európai brutalitással, és így mindig magasabbra emelkedett. Talán az eljövendő generációk aligha hiszik el, hogy egy ilyen ember, hús-vér formában valaha ezen a földön járt.”

Mahatma Gandhi idézetek a hinduizmusról

Gandhi egész életében elkötelezett hindu maradt, büszkén vállalta származását. Ez abban is látható volt, hogy a Bhagavad-gítá szellemiségében egyenlőnek látott mindenkit. Nem tett különbséget vallások között.

„A hinduizmus az igazság után való könyörtelen törekvés.”

„A hindu dharma olyan, mint a felbecsülhetetlen értékű drágakövektől hemzsegő határtalan óceán. Minél mélyebbre merülsz, annál több kincset találsz.”

„Hindu vagyok. Minden élőlényt szeretek, nemcsak az embert.”

„A nyugati tudomány materialista felfedezései elvakítanak minket. Az ősi India azért maradt fenn, mert nem materialista, hanem spirituális irányban fejlődött.”

A hindu alapeszme a „vasudhaiva kutumbakam”, vagyis az egész világ egy család. Gandhi ennek szellemében élt, vallási toleranciája  is ezt bizonyítja. Távol állt tőle a nyugati, mind a mai napig élő, térítő vallási felfogás:

„Miért akarna egy keresztény egy hindut megtéríteni? Miért ne lenne elégedett azzal, hogy a hindu egy jó vagy hívő ember?”

„Ha hinduk vagyunk, csak imádkozhatunk, de nem azért hogy a keresztények hinduk legyenek… hanem, hogy a hindu egy jobb hindu legyen, a muszlim egy jobb muszlim, a keresztény egy jobb keresztény.”

Gandhi idézetek a vallásról

Mahatma Gandhi édesanyja vaisnava hívő volt, Visnut odaadóan imádó asszony. Fiát is ebben a szellemben nevelte. Gandhi egész élete egy spirituális asram, menedékhely létrehozásából és népének szolgálatából állt.

„Önmagunk megtalálásának a legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában.”

„Törekvésem nem szabad, hogy aláássa valaki más hitét, hiszen a célom, hogy a saját vallásának jobb követője legyen.”

„Tisztelnünk kell más vallásokat is, mint amennyire a sajátunkat tiszteljük.”

„A más vallások iránti tisztelettudó tanulmányom nem enyhítette a hindu szentírások iránti tiszteletemet vagy hitemet.”

Gandhi a Bhagavad-gítát ügyvédi tanulmányai alatt, Londonban kezdte komolyabban vizsgálni. Megértette, hogy az embert belső meggyőződése formálja.

„A hited határozzák meg gondolataidat, a gondolataid a szavaidat, a szavaid a tetteidet, a tetteid a szokásaidat, a szokásaid az értékeidet, és az értékeid határozzák meg a sorsodat.”

„Hindunak hívom magam, mert hiszek a Védákban, az Upanisádokban, a Puránákban és mindenben, amit a hindu szentírás tanít, tehát az avatárokban és az újjászületésben is.”

Gandhi utolsó szavai Istenhez szóltak, a Legfelsőbbet, mint Rámát dicsőítették: „Hé Ram” – Vagyis: Dicsőség Rámának, Istennek.

Gandhi idézetek a politikáról

Gandhi összehasonlította a gyarmati brit kormányt azzal a „mesés kígyóval, amelynek ragyogó ékszer volt a fején, de amely belül tele van méreggel”. Azért küzdött, hogy megszabadítsa népét ettől a méregtől.

„Az erőszakmentesség a politika egyik új, még a fejlődés folyamatában lévő fegyvere.”

1937-ben a Haridzsán című hetilap cikkében írta ezt Gandhi. A Hind szvarádzs, avagy az indiai önkormányzat című művében pedig még árnyaltabban:

Mahátma Gandhi idézetek a spirituális mindennapra

Politikai témában is van mit tanulni a Mahátmától. Gandhi két vezérelve az igazság, szatja és az ahimsza,  az erőszakmentesség volt. Gondolatai, szavai és cselekedetei egyaránt ezt tükrözték. Maga a fogalom megtalálható a Védák  kultúrájában vagy az Upanisádok korában.

„Nem szabad elfelejtenünk, hogy a történelem során mindig is voltak olyan zsarnokok és gyilkosok, akik egy ideig legyőzhetetlennek tűntek, de végül mindig elbuktak. Mindig.”

Gandhi széles látókörét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még a magyar történelemre is volt rálátása.

Ismerte a kiegyezés utáni passzív ellenállási mozgalmat. Nehru, a független India első miniszterelnöke szerint Gandhi hivatkozott rá.

Valóban, Gandhi Az erkölcsiség vallása című könyvében megemlítette Deák Ferenc nevét is.

„Gyűlöld a bűnt és szeresd a bűnöst”

Mohandász Karamcsand Gandhi az egyetlen politikus, aki képes volt az erőszakmentesség elvét politikai-társadalmi szinten is alkalmazni.

Bebizonyította, hogy az erkölcsös élet nem magánügy. Gondolkodását India évezredes vallási hagyománya formálta.

Az 1919-es amritszári mészárlás a brit uralomtól elszakadó függetlenségi harc sarokköve lett. Dyer tábornok, az indiai brit hadsereg tisztje 90 katonájával fegyvertelen civilekre nyitott tüzet. A britek 379-re becsülték az áldozatok számát, de az indiai tisztviselők szerint meghaladta az 1500-at.

Gandhi tisztázta, hogy „a gyűlölet hiánya nem jelentheti és nem is jelenti a bűnösök elengedését”.

„Bár beszélünk mások vétkeinek elfelejtéséről és megbocsátásáról, bűn lenne bizonyos dolgokat elfelejteni.”

Azt is írta, hogy Dyer „csupán néhány testet pusztított el, de a többiek megpróbálták megölni egy nemzet lelkét”.

Gandhi idézetek az állatokról és az erőszakmentességről

Mahatma Gandhi erőszakmentesen vezette a szabadság felé nemzetét. Az ahimsza, az erőszakmentesség elvét politikusként és magánemberként is követte. Vegetáriánus volt, nem vett részt más élőlények meggyilkolásában.

„A hinduizmus nem minden ember, hanem minden élőlény testvériességén alapszik.”

Nemcsak a hinduizmus tanítása késztette az erőszakmentes életre. Tudta, hogy az erkölcs több mint kulturális örökség.

„A tehénvédelem a hinduizmus ajándéka a világ számára.”

,,Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.”

„Mindaddig, míg nem érzünk rokonszenvet és szeretetet minden élőlénytársunk iránt, nem mondhatjuk, hogy megértettük az erkölcs törvényét.”

„Úgy érzem, hogy a lelki fejlődés bizonyos szakaszában megköveteli, hogy fejezzük be teremtménytársaink megölését, melyet testi vágyaink kielégítése érdekében teszünk”.

A szanszkrit ahimszá kifejezés jelentése nem-ártás. Tágabb értelemben a pozitív tetteket is jelenti. Gandhi az erőszakmentesség elvét a vallás területéről átemelte a politikai életbe is.

„Ellenzem az erőszakot, mert ha hasznosnak is tűnne, az a haszon csak átmeneti, de a szörnyűség, amit okoz, maradandó.”

„Használd az igazságot az üllődnek, az erőszakmentességet a kalapácsodnak, és utasíts el mindent, ami nem állja ki az igazság üllőjének és az erőszakmentesség kalapácsának próbáját.”

Gandhi a szívek és az elmék megnyerésének eszközeként használta az ahimsza tanítását. Példamutató élete örökre rányomta bélyegét a világra.

„Az erőszaknélküliség a tökély egyik állapota.”

„A szemet szemért elv csak oda vezet, hogy az egész világ megvakul.”

Gandhi számára az ahimsza nem passzív fogalom. Sokkal inkább a pozitív irányba történő fejlődés alapfeltétele. A benne rejlő erő nem fizikai, hanem a lélek pozitív változtatásra képes tulajdonsága.

„Az ahimsza egy minden körülmények között betartandó egyetemes törvény (…) a világ egyik legnagyszerűbb alapelve, melyet semmiféle földi erő nem képes megsemmisíteni.”

Idézetek az önismeretről

Gandhi inspiráló szavai, áldozatos tettei nemcsak az angol uralom alól szabadították meg az embereket. Azokból a börtönöktől is kimenekítette követőit, amelyekben elméjük rabszolgává tette őket. Ez igaz a kortársaira, az utókorára, Indiára és a világ minden gondolkodó emberére.

„A gyáva ember képtelen a szeretet kimutatására, az a bátrak kiváltsága.”

„A különbség a között, amit megteszünk, és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot.”

Néhány Gandhi idézet szállóigévé vált:

„Légy magad a változás, mit a világban látni szeretnél!”

„A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát.”

Összegzés

Mahátma Gandhi karizmatikus személyisége minden jó szándékú ember örök példaképe lehet. Nála jobban senki nem fogalmazta meg a nyílt és burkolt erőszak fogalmát.

Az erőszak gyökerei:

  • Jólét, munka nélkül,
  • Öröm, lelkiismeret nélkül,
  • Tudás, jellem nélkül,
  • Kereskedelem, erkölcs nélkül,
  • Tudomány, emberség nélkül,
  • Imádat, áldozat nélkül,
  • Politika, elvek nélkül.

Gandhi az erőszakmentesség filozófiájának legismertebb képviselőjévé vált.

Pacifizmusa révén nem a csatatéren, hanem az emberek tudatában vívta meg harcát. Szellemi nagysága miatt adományozták neki a Mahátma, azaz „nagy lélek” jelzőt. A Mahátma Gandhi idézeteknek van keresnivalója a 21. században is.

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .