Halál idézetek gyász alkalmából: Spirituális búcsú

Halál idézetek, búcsú és gyász idézetek a védikus tanításokban

A halál kétségkívül a legnehezebben feldolgozható jelenség. A védikus tanítások félreérthetetlenül leírják, hogy a halál maga a Legfelsőbb egyik aspektusa. Spirituális halál idézetek gyűjteménye az elengedés, a búcsú, a halál és a gyász feldolgozásához. Könnyíthetnek a fájdalmadon e lenti búcsú idézetek és gondolatok halál témában.

Vannak az idézetcsokorban búcsú idézetek temetésre, hogy a Védák szellemiségében vehessünk végső búcsút a halottól. Spirituális részvétnyilvánításhoz a lenti halál idézetek képei szabadon felhasználhatók.

Szolgáljon hát megkönnyebbülésedre az itt összeállított elmúlás idézetek gyűjteménye, mely úgy segít feldolgozni a gyászt, hogy közben spirituális fejlődésre teszel szert.

Idézetek halál után

A halál utáni idézetek sokszor semmit mondó frázisok, melyek nem enyhítik a gyászoló szenvedését. Tény, hogy az orvosság sok esetben keserű, mégis többet ér, mint a baj elkendőzése. Ezért a bölcsek minden korban arra törekedtek, hogy valódi segítséget nyújtsanak gyász idején is.

Segítségedre lehet, ha meg tudod, hogy mi történik a halál után a hinduizmus tanítása szerint.

Konfuciusz így tette fel a kérdést:

„Az ember még az életét sem ismeri, hogyan akarja ismerni a halált?”

Arra bíztatott, hogy legyen valódi felfogásunk a valóságról, ne rózsaszín ábrándképekkel vagy depresszióban éljük életünket.

Az upanisádok az önzést határozzák meg a bűn legfőbb okaként.

A Bhagavad-gítá (3.37.) a kötőerők, a gunák befolyása alatt álló vágyakat azonosítja fő bűnösként. Mindegyik a tudatlansághoz vezethető vissza. Ezért aki jót akar szeretteinek és saját magának, az azért fohászkodik, hogy a spirituális tudás fénye világítsa meg elméjét.

A spirituális tudás megmutatja a kivezető utat a szamszara, a születések és halálok világából.

Az emelkedett lelkek számára az egész föld egy család. Veszteségeiket is úgy élik meg, hogy másokkal törődnek, szeretetteljes lényük nem csupán a rokonokhoz fűzi őket. Tudják, hogy kapcsolataink, mint barát, ellenség, családtagok vagy kívülállók csupán különféle tetteink következményei. A Srímad Bhágavatam sokszor beszél erről. A 6. ének 16.8. verben a következőt olvashatjuk:

„Annak ellenére, hogy két élőlény között a kapcsolat alapját a mulandó test jelenti, az élőlény örök. Valójában a test az, ami megszületik vagy elpusztul, nem az élőlény.”

Elmúlás, halál idézetek a filozófia szempontjából

Elmúlással kapcsolatos halál idézetek filozofikus tartalma mindig megerősíti az élet és a halál ideiglenes voltát. Vagyis sokkal messzebbre mutat. Annak, aki megérti, mentőövet dob szenvedéseinek tengerében, s egyben ajtót nyit a transzcendens boldogság felé.

„Születésünk előtt ez a helyzet nem létezett, és halálunk után sem lesz többé. Mostani helyzetünk bár valódi, mégis ideiglenes.” − Bhágavatam 6.15.5.

Arra hívja fel a figyelmet, hogy egy álom után sem bánkódunk. Az álomhoz hasonló helyzetet nem szabad valóságosnak tekintenünk, felesleges bánkódnunk miatta.

Seneca, a híres ókori filozófus eléggé keményen foglalta össze véleményét:

„Sem a csecsemő, sem a gyermekek, sem a féleszű nem fél a haláltól. A legnagyobb szégyen, ha az ész nekünk nem biztosítja azt a nyugalmat, ahová az oktalanság vezet.”

A halál idézetek transzcendentális felfogása

A halál idézetek segítségével való emlékezés nem teszi kevésbé fájdalmassá valamely szerettünk elvesztését. Ugyanakkor a gyász idézetek elgondolkodtathatnak bennünket a halál valódi jelentéséről. Arról, hogy végső soron egy ideiglenes világ ideiglenes történéséről van szó. Ha megértjük, hogy fejlődésünk érdekében szükséges az újrakezdés lehetősége, talán szívünk is megnyugszik kissé a gyász idején.

Ha tudjuk, hogy az illető folytatja egyéni útját, akkor vigasztalást érzünk. Az olyan fájdalmas betegségek esetén, mint pl. a rák, azt is gondolhatjuk: „Bár szomorú vagyok, mert nem láthatom, de neki, a szeretett személynek a testcsere megkönnyebbülés. A lélek elhagyta ezt a testet, mert ez a test a lélek fájdalmas lakóhelyévé vált.”

Aki valóban megértette a lélek örök voltát, az a társ hiánya mellett önzetlenül arra gondol, hogy a szeretett személy közelebb került lelki otthonához. Ilyen szemlélettel az eltávozott lelkek inspirálhatják is hátramaradt szeretteiket.

Halál idézetek gyász alkalmából

Fiatal halál idézetek

A hindu szentírásokban fiatalokkal kapcsolatos halál idézeteket is találunk. Amikor gyermektől vagy fiatal emberektől kell búcsút vennünk, érthető módon jobban elnehezül a szívünk. Csak az ad feloldást, ha mindig emlékszünk a test ideiglenes voltára, és arra, hogy a lélek új lehetőséget kap, folytathatja egyéni útját.

Bhaktivinod Thakur egyik könyvében leírta Srivasa Thakur történetét, akinek fia fiatalon halt meg. A fiatal fia saját halála előtt így szólt:

„Az a sorsom, hogy egy másik testbe költözzek. Ki a rokonom? Ki az apám? Ki az anyám? Amikor eljön az ideje, a léleknek el kell távoznia a testtől. Most Uram, könyörgöm, kérlek, bocsáss meg minden esetleges vétkemért, és add meg nekem azt a jót, hogy bárhová küldesz is, a híveid szövetségese lehessek.”

Citraketu király bánata fia elvesztése miatt

Citraketu király bánata a címe annak a történetnek, melyet a Srímad Bhágavatam 6. énekében olvashatunk. Roppant tanulságos. Citraketu, Surasena királya először azért bánkódott, mert nem született fia, majd amikor vágya teljesült, fia korai halála miatt siránkozott.

Fia születésekor megjövendölték, hogy a gyermek a boldogság és a fájdalom oka lesz. Valóban így történt. Eleinte a király rendkívül boldog volt. Felesége irigyei azonban megmérgezték a gyermeket. Az apa sokkos állapotba került.

Ekkor érkezett meg segítségként két bölcs, Angira és Nárada, hogy a királyt az élet spirituális jelentőségére oktassa. „Minden szenvedés az élet testi felfogásának köszönhető” – mondták.

„Milyen kapcsolatban áll veled e halott test, amelyért bánkódsz, és milyen kapcsolat fűz téged hozzá?” – tették fel a kérdést. − Mondhatod, hogy most, mint apa és fia kötődtök egymáshoz; de gondolod, hogy létezett ez a kapcsolat azelőtt is? És most vajon létezik-e? S folytatódni fog-e a jövőben is?” − Bhágavata-purána, 6.15.2.

„Ez a kapcsolat korábban nem volt, és a jövőben sem lesz. Az idő elrendezésével a kapcsolatok csak a jelenben léteznek. Nem szabad siránkozni az ideiglenes kapcsolatok miatt.”

Keménynek, szívtelennek tűnik? Csak akkor, ha rövidtávon gondolkodunk. A lezárás érdekében a gyász, a temetési szertartás, a méltó búcsú szükséges. Szembe kell tudnunk nézni a valósággal: a túlzott ragaszkodás csupán az illúzió, a maja terméke, meggátolja a továbblépést, a fejlődést, ami az élet legfontosabb része. Az említett történet is a helyesen értelmezett végső búcsúval végződik:

„Miután a rokonok az illendő temetési szertartást elvégezve és a halott gyermek testét elhamvasztva eleget tettek kötelességeiknek, megváltak a ragaszkodástól, ami csak illúzióhoz, bánathoz, félelemhez és fájdalomhoz vezet.” − Bhágavata-purána 6.16.13.

Örök búcsú: halál idézetek, melyek az örök élet felé mutatnak

Csak a nyugati kultúrában olyan elterjedtek a búcsú idézetek temetésre, a különféle „halál idézetek”. A búcsú idézetek halál témában azért közismertek, mert sokaknak segítenek a végső búcsú feldolgozásában.

A védikus filozófia nem tüneti kezelést ajánl, hanem a probléma gyökeréig hat. Felhívja a figyelmet valódi önmagunkra, a lelki lényre, akinek semmilyen kapcsolata nincs a szenvedéssel és a halállal. A lélek a születés és halál világában azért szenved, mert szennyezett tudatállapotban, tévesen a durva és finom anyagi test kombinációjának hiszi magát.

„Amikor az élőlény az anyagi energiához vonzódik, amely külön áll Krisnától, úrrá lesz rajta a félelem.” − Bhágavata-purána 11.2.37.

Amikor valaki megérti lelki identitását, és átadja magát Istennek, a Legfelsőbb Személynek, akkor valóban boldoggá válik. Ha valaki az anyagban keresi boldogságát, akkor mindenképpen szenvednie kell a testi kapcsolatok miatt.

„Ahogyan a hullámok terelik össze a parányi homokszemeket, s aztán újra elsodorják őket, úgy hozza össze és szakítja el egymástól az idő is az anyagi testbe került élőlényeket.” − Bhágavata-purána, 6.15.3.

Ez a világ ideiglenes, és átmeneti kapcsolatokat jelent. A anyagi test ideiglenes, a testen belül azonban ott az örök lélek. A halottól való méltó búcsú tehát ne azt jelentse, hogy siratjuk önmagunkat vagy a hátramaradottakat.

Spirituális tartalmú idézetek a halottól való méltó búcsúhoz
A halottól való méltó búcsúhoz hozzátartozik a remény. Emberi létünkben érthető módon fájdalommal reagálunk minden hozzánk közel álló személy elvesztésére. Ennek feldolgozását segítik a reményteljes spirituális tartalmú idézetek. Valamennyi azt tanítja, hogy van folytatás: vagy továbblépünk a lelki evolúcióban, vagy visszatérünk valódi otthonunkba.

„Ahogyan a falevél végére érő hernyó átmászik egy másikra, úgy hagyja el a lélek a testet, és belép egy másikba. − Brhadáranjaka Upanisád 4.4.3-4.

Spirituális búcsú

„Elérik a tiszta lelki világot, ahol nincsenek hazugságok és illúziók.” − Prasná Upanisád 1.16.

„Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét megértve, a személy megszabadul minden anyagi köteléktől, szenvedései megszűnnek, kiszabadul a születés és halál körforgásából.” − Svetásvatara Upanisád 1.11.

A Garuda Purána leírja, hogy minden rituálé, ima és pozitív energia táplálékként szolgál a léleknek, elősegíti valódi otthona felé tartó útját. A végső búcsú tehát az ima legyen, mely továbbsegíti az eltávozott lelket, a szeretett személyt.

Idézetek halál évfordulóra – a lélekvándorlás szemszögében

Sokan keresnek idézeteket halál évfordulóra, búcsú idézeteket temetésre. A közösségi média oldalain számos szép sor található. Most inkább olyan halál idézeteket sorakoztatunk fel, melyek a végső búcsú helyett a folytatásra emlékeztetnek.

A lélekvándorlás kapcsán számos filozófus írt erről. A lélekvándorlás pontos választ ad minden olyan kérdésre, amely az elmúlást feldolgozni nem tudó embert kínozza. Epiktétosz az ókorban szintén megfogalmazta ezt a tényt:

„Ahogy az ember az elhasználódott ruhákat ledobja, és újakat vesz fel, úgy a test lakója is új testbe lép.” − Epiktétosz

Gárdonyi éjjeliszekrényén egyaránt ott volt a Biblia és a Bhagavad-gítá, melynek híres versét érdemes párhuzamba állítani azzal, miként vélekedik Gárdonyi a reinkarnációról:

„Miként az ember leveti elnyűtt ruháit, és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe.” − Bhagavad-gítá 2.22.

„…az ember nem test, hanem lélek: a test csak ruha; ha elszakad, újat osztanak a világ-magazinból.” − Gárdonyi

Halál idézetek – versek

Búcsú idézetek halál témában a világirodalom egy jelentős fejezetét alkotják. Érdemes elolvasnunk a magyar költészet néhány csodálatos versét.

„Egy volt közös, szent vigaszunk
A LÉLEK ÉL: találkozunk!” − Arany János

Gárdonyi Géza egri sírjára csak egy rövid mondatás vésték: „Csak a teste”. Sírfeliratnak is beillő verse is ott lehetne:

Gárdonyi Géza: Ha meghalok

Ne nézzetek rám borzalommal, ha meghalok:
az a halott a koporsóban nem én vagyok.
Csak hamu az, elomló televény.
A láng eltűnt. A láng – az voltam én.

Sorsomnak gyászán se könnyezzetek,
s ne mondja a pap: „Íme, porba hullt!”
Sirassátok az árva gyermeket,
s ne a rabot, aki megszabadult.

S mikor a szónok a sírnál beszél,
és végül kiált: „Hát Isten veled!”
Ne le a sírba integessen nékem,
fölfelé nyújtson búcsúzó kezet!

Kölcsey Ferenc versének címét, a Vanitatum vanitas szállóigét a latin műveltségű korban nem kellett lefordítani. Minden mulandó hirdette a két híres szó:

„Holdvilág s boldogságunk;
Füst a balsors, mely elszáll;
Gyertyaláng egész világunk;
Egy fuvallat a halál.
Vársz hírt s halhatatlanságot?
Illat az, mely tölt virágot,
És a rózsát, ha elhull,
Még egy perccel éli túl.”

William Shakespeare: Szeget szeggel c. alkotását is idézhetjük:

„Ha élni vágyom: csak halált lelek.
Ha halni vágyom: életet… Legyen hát!”

Fontos idézetek halál témában

A védikus filozófia arra tanít, hogy nem a test vagyunk, hanem a test tulajdonosa. A Bhagavad-gítá (2.20.) megismétli az élőlény fontos tulajdonságát, amit a Katha Upanisád (11.18.) is leír:

„na hanyathe hanyanane sarire − Nem születik meg, és nem hal meg.”

„Próbáld megérteni, hogy ki vagy: a test, az elme vagy a lélek? Gondold végig, hogy honnan jöttél, hogy hová mész tested elhagyása után, és hogy miért uralkodik el rajtad az anyagi bánkódás!” − Bhágavata-purána 6.15.26.

Ennek a tudásnak az elsajátítása az élet egyik legfontosabb teendője, hiszen nagy a tét. Az ember jelenlegi élete határozza meg, hogy hol, milyen körülmények között kell újra megszületnie. A Bhagavad-gítában olvashatjuk a várható végeredményt:

„Ki milyen létre gondol teste elhagyásakor, azt éri majd el kétségtelenül.” (8.6.)

Idézet anya halála kapcsán

Az anya halála témában szívfacsaró idézeteket találunk. Sokan rendkívül erősen kötődnek szüleikhez, és életük végéig nem tudják feldolgozni az apa vagy az anya halálát. A hindu kultúra rendkívül nagy tisztelettel kezeli a szülőket. Ugyanakkor nem hallgatja el azt a tényt sem, hogy a lélekvándorlás során sokszor voltak és lesznek még szüleink.

Érdekes, hogy ezzel kapcsolatban az egyik legpontosabban megfogalmazott figyelmeztetést egy ír származású író adta. Darren Shan, aki ifjúsági horror regényeiről ismert, ezt mondta:

„A világon a második legrosszabb az, ha meghal, akit szeretsz. Az első legrosszabb, ha engeded úgy fájni, hogy te is meghalsz − itt belül.”

Nem kegyeletsértés, hanem a segíteni akarás az oka azoknak a figyelmeztetéseknek, melyek ebben az esetben is másra helyezi a hangsúlyt. Ekkor nem az anya halála kerül a középpontba, hanem az anyai szeretet. A valódi szeretet pedig nem függ sem időtől, sem tértől, nem lehet elveszteni.

Krisna emberhez hasonló formájában Dévaki és Vaszudev gyermekeként, Nanda Maharaja és Jasoda mama nevelt gyermekeként jelent meg. Kétszeresen is példát mutatatott a szülőhöz fűződő szeretetteljes kapcsolatról. Éppen ezért nem érheti kritika a hindu szentírásokat, amikor ezzel egyidőben az anyagi születések szülői kapcsolatát ideiglenesnek tekintik.

Végső búcsú egy baráttól

A végső búcsú idézetek között találunk olyanokat, melyek egy kedves barát távozását siratja. A védikus filozófia a mai kort vaskornak, a nézeteltérések, veszekedések és önzés korának hívja. Ritka a jó szülő-gyermek, férj-feleség kapcsolat, mint ahogy a jó barát is fehér holló.

„Szerencsére látlak titeket is. Úgy érzem, mintha újra születtem volna. Ebben az anyagi világban rendkívül nehéz meghitt barátokkal és kedves rokonokkal találkozni.” − Bhágavatam 10.5.24.

A fenti vers segít abban, hogy megértsük: minden találkozás és szétválás Krisna kegyelme és karmáink elrendezése.

Spirituális halál idézetek

Végső búcsú: halál idézetek képekkel

Végső búcsú vagy egy új kezdet? Életünk akkor válik valóban felelősségteljessé, ha megértjük, hogy óriási tétje van felfogásunknak és cselekedeteinknek. Jusson eszünkbe Bertolt Brecht mondása:

„Ne félj annyira a haláltól, hanem inkább a nem megfelelő élettől.”

Ha az élet egy tisztább tudatállapot kialakítására szolgál, akkor a testcsere pillanatában sincs semmi félnivaló. Milyen helyzetben kell lennünk a végső pillanatban?

Spirituális halál idézetek Bhagavad-gítá

„Ez a lelki és isteni élet útja, melyet elérve az ember megtéveszthetetlenné válik. Még ha a halál órájában lépett is rá, képes eljutni Isten birodalmába.” − Bhagavad-gítá 2.72.

Halál idézetek és búcsú a Védák tanításában

„Az élőlény örök és elpusztíthatatlan, mert a valóságban nincs kezdete és vége, sohasem születik és sohasem hal meg.” − Bhágavatam 6.16.9.

búcsú idézet és gyász spirtuális tudatban

„Sok-sok születés és halál után az igazi tudást elsajátító ember átadja magát Nekem, mert tudja, hogy Én vagyok minden ok oka, és Rajtam kívül nem létezik semmi. Az ilyen nagy lélek bizony ritka.” − Bhagavad-gítá 7.19.

Gyász idézet búcsú a Bhagavad gítában

„Aki élete végén Rám emlékezve hagyja el a testét, minden kétséget kizárva azonnal eléri az Én természetemet.” −Bhagavad-gítá 8.5.

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .